Stewart Farrar

(1916-2000)

Írta és összeállította: George Knowles

Fordította: Salem

Stewart Farrar 1916-ban, Londonban született és egy középosztálybeli családban nevelkedett fel keresztény tudományos háttérrel. Stewart újságíró és író szakmát választotta, írt és publikált számtalan novellát mielőtt belépett a hadseregbe a második világháború alatt. Kapitány és repülőgép elleni ágyúk irányítója volt, Stewart használati utasítást írt a 30mm-es Bofor fegyverhez. Ez volt az első komoly írása.

A háború után Stewart úgy határozott, hogy Németországban marad. A Szövetséges Felügyelő Bizottságnál dolgozott, mint kapcsolati tiszt a német szén ellátásban. Tapasztalatai a háború utáni Németországban, és a háború következményeinek átélése (ő volt az első brit tiszt aki belépett Auschwitz kapuin) nagyban befolyásolták személyes és politikai hitét.

Angliába visszatérve újra felvette az újságírást és az 1950-es években csatlakozott a Brit Kommunista Párthoz, mint időszakos szerkesztő. A kommunista párt tagja maradt a magyar felkelésig, amikor kiábrándult a szovjet csapatok miatt és elhagyta a pártot.

1969-ben Reveille-ban dolgozott riporterként, Stewart küldött egy filmet megnézésre, nevén nevezve a "Boszorkányok legendáját". Megbízást kapott, miszerint készítsen egy cikket Alex Sandersről, aki magát a "Boszorkányok királyának" nevezte, és feleségéről Maxineről. Mindketten beleegyeztek. Alex Sanders valamiféle "showman" volt és ebben az időben nagy hírverést kapott. Stewart szerkesztője ezért érdeklődött története iránt.

Stewart sikeresen megcsinálta az interjút és két részes cikket írt. Később publikálták Reveille-ban is. A pár a cikk sikere után meghívta Stewartot, hogy írjon egy új könyvet Sanders életrajzáról, amit már June Johns már egyszer megírt. Az új könyv a modern boszorkányokról szól, "mit csinálnak, miben hisznek és miért". A végeredmény lett Farrar leghíresebb könyve, a "What Witches Do", avagy a Amit a boszorkányok tesznek.

Míg Stewart a könyvet írta, elhatározta, hogy saját tapasztalatot szerez és boszorkány lesz. Maxine Sanders, Alex felesége és Főpapnő beavatta Stewartot 1970. február 21-én. Amíg gyakorolt Sandersék kovenjével, Stewart találkozott egy másik beavatottal, Janet Owen-nel, aki később a felesége lett.

Stewart és Janet együtt dolgoztak, míg kiérdemelték a második fokozatot ez után az év után. Ebben az időben határoztak úgy, hogy elhagyják Sandersék kovenjét és alapítanak egy sajátot. Saját kovenalapításuk a Yule fesztivál idején 1970-ben történt. 1971. április 24-én, megkapták a harmadik fokozatot és függetlenné váltak. Hálásak voltak Sanderséknek, hogy bevezették őket a boszorkányságba és gyakorlásába. Kovenjük alapításától elővigyázatosan dolgoztak, építették fel rituáléikat és gyakorlati módszereiket. 1972-ben házasodtak össze eg anyakönyvi hivatalban.

1976. áprilisában nyomottak lettek a nagyváros zajától és elköltöztek Mayo-ba, Írországba. Ez egy kellemes hegyekkel és mezőkkel teli hely. Itt egy 2 hálószobás házban laktak és folytatták kovenjük növelését és új kovent alapítottak. A szerkezete és metódusa a munkájuknak ezen időszak alatt tökéletesedett és radikálisan megváltozott az eredeti Alexandriánus hagyományok kezdetétől. Manapság a Wiccák 75%-a gyakorolja ezt az Ír köztársaságban és Észak-Írországban.

Egy nyugodt környezetben együttműködtek és néhány meghatározó könyvet írtak a modern boszorkányságon belüli témában. Mint például: "Nyolc Sabbat Boszorkányoknak", "Boszorkányok Útja" (együtt publikálták a "Boszorkányok Bibliája" címmel.), "A Boszorkányok Istennője" és a "Bűbájok és Hogyan működnek" című könyvet. Írásai manapság a klasszikus státuszt vették fel, és meghatározó szerepet töltöttek be a gyakorlók körében és persze a jövőbeni írók körében is. Előadásokat tartott az Egyesült Államokban, Európában és a Németalföldön is és videót készített hogy bővebb információval szolgáljon a modern pogányságról.

Meghatározta a boszorkányságot, tiszteletbeli beavatott lett számtalan hagyományban, beleértve a "Hagyományos Olasz Strega (boszorkány)" címet is. 1999-ben mint 3. szintű klérus megalapította a Vízöntő Szentségtartő Templomot. Manapság a Tempal Na Callaighe a támaszpontja ennek Írországban.

Minden törekvése és teljesítménye ellenére Farrarék jobban szerették, ha egyszerűen wiccának nevezik őket, akik a pogány ösvényen munkálkodnak. Erősen hittek abban, hogy a Wicca egy haladó és dinamikus vallás, aminek elérhetőnek kell lennie mindazoknak, akik csatlakozni akarnak hozzá.

Sajnos Stewart Farrar 2000. február 7-én itt hagyta ezt az életet.

Források

The Encyclopedia of Witches & Witchcraft - Rosemary Ellen Guiley.

Encyclopedia of Wicca & Witchcraft - Raven Grimassi

A Witches' Bible - Janet and Stewart Farrar

What Witches Do - Stewart Farrar