Druida eszközök és rituális kellékek

Sarló: Plinius, egy római történész, feljegyezett egy druida rituálét, melyben a fagyöngyöt a tölgyfáról a fehér ruhájú druida egy arany sarlóval vágta le. A fagyöngyöt egy fonott kosárral fogták fel, s nem engedték, hogy a földet érje. Nem lehetünk biztosak (ahogy Plinius tette), hogy minden druida rituáléban benne volt a fagyöngy, a sarló és a fehér ruha használata, de az arany is túl puha fém, hogy vágóeszközként funkcionáljon. A modern druidizmusban a sarlót általánosan használjuk, hogy összegyűjtsünk bizonyos növényeket az év egy-egy fontosabb idején. A vágás a rítusokban nem arról szól, hogy valamit levágsz, hanem a felszabadításról, elengedésről, s az energia kiszabadításáról. A sarló formája ugyancsak emlékeztet a Hold sarlójára is. 

Druida bot: Néhány legenda leírja, hogy a druidák használtak pálcát, botot, mikor az energiájukat vezették, mikor varázsoltak. Általában mogyorófából készült és meg kellett érinteni a dolgot vele, amerre irányult a varázslat.

Harang-ág: Ez általánosan egy ezüst faág volt, melyre arany harangokat erősítettek. A harangok hangja kellemes volt az Istenek számára, s felhívta a figyelmüket, míg ugyanígy a rosszindulatú szellemeknek kellemetlen hang volt és eltávoztak. Néhány hőstörténet is szól erről, mikor egy isten meghívja a hőst, s kezébe ad néhány ezüstágat melyen almák, almafavirág, vagy gyümölcs nő. A modern druidák harangágat használnak, hogy felhívják a szellemek és Istenek figyelmét, vagy éppen megtisztítsák a személyt, vagy éppen jelöljék a ceremónia kezdetét és végét.

Daruzsák: Az egyetlen mitológiai referencia erre a tárgyra, Cumhall, Fionn Mac Cumhall apjának daruzsákja volt, melyet Fionn szerzett vissza mikor ellopták. A zsákban számos kincset őriztek olyan istenségektől, mint Manannan és Giobhniu. Funkcióját tekintve valószínűleg ugyanazt a szerepet töltötte be, mint az amerikai őslakosok orvosságos táskáik. Még Yeats is megemlíti az "álmok zsákja-ként" versében, a Fergus és a druidában.

Üst: Két főbb kelta istenségnek volt mágikus üstje, az ír Dagdának és a walesi Cerridwennek, mindkét üstnek megvolt a hatalma, hogy bölcsességet adjon annak, aki iszik belőle. A régészek számos üstöt és vedret fedeztek fel, amit rituális célra használtak; a dekoráció alapján következtettek erre. A modern druidák az üstöt felajánlások és áldozatok készítésére és közvetítésére használják.

Druidatojás: A druidatojást a legendák úgy írják le, mint a kígyók megszáradt köpete, s mágikus gyógyító erővel bír. Plinius azt írta, hogy egy gall druida megmutatott egyet neki, aki azt mondta ezt "anguinum" néven emlegetik. A druida misztériumban létező tojások miatt, néhány tudós (és new-age-es fikcióíró) azt hitte, hogy a druida teremtésmítosz ugyanolyan, mint a sumér teremtéstörténet, melyben a világ egy tojásból kelt ki. Természetesen ez nem valószínű. Ez nem egy elterjedt eszköze a modern druidizmusnak, noha néhányan földelő eszközként használják, hogy az egészségtelen energiát a tojásba vezessék, ahol eltárolják és átalakul valami pozitív energiává.

Állati és növényi maradványok: Nem is kétség, hogy a druidák használtak állati és növényi maradványokat díszítő, gyógyító vagy éppen vallási céllal. Egy rítus, melyet Tarb Feis néven ismerünk, azt kívánja, hogy a druida egy frissen megölt bika bőre alatt aludjon, így a bika szelleme jósálmokat küld az alvónak. Néhány druida színes madártollakat használt, hogy díszítse köpenyét, s hogy jelezzék rangjukat. A kontinentális Európában a druidák fagyöngyöt használtak mágikus gyógyító ereje miatt. A szent növények használata a régi európai természetvallásokban olyan erős volt, hogy a katolikus egyház inkább belevette a fagyöngyöt és a magyalt a hagyományaikba, mert nem voltak képesek eltüntetni.

Hangszerek: A hangszereket természetesen teljes egészében állati és növényi részekből készítették. A mítoszok főleg a hárfára utalnak, de a kelták használtak dobokat is. Ám ezeket az eszközöket inkább a bárdok használták, nem a druidák, ám ahogy a bárdok is, a hangszerek is jelen vannak a nyilvános druida rítusokon.

Kövek: A kőkörök a földön valószínűleg "templom" vagy gyülekező helyként szolgált. Számos kőkört elneveztek druidák után, ahogy Drombeg kört is, Nyugat Corknál, Írországban. Ezt a helyet Druida oltárként is ismerjük. Nehéz megmondani, hogy az ősi druidák kapcsoltak-e megfeleléseket a kövekhez és kristályokhoz, de számos modern druida szívesen használja a modern okkultizmus és boszorkányság megfeleléseit. A kövek képesek vezetni, tárolni, irányítani a föld energiákat, használhatjuk jelölőként, vagy kőkört is kirakhatunk, de az áldozati italokat is kiönthetjük rá felajánlásként.