A szellemiség

A természet formái fontos középpontja a tiszteletüknek, mert akármit is gondolnak a Felsőbb Erőkről, minden druida szentnek és isteninek gondolja a Természetet. A természet minden részét az élet nagy pókhálójának részeként tekintik, s egyik teremtmény vagy nézőpontjának nincs fennhatósága a másikon. Eltérően az antropocentrikus vallásoktól, úgy hiszik az emberiség csak egy része az élet széles családjának. 

A Másvilág

Noha a druidák szeretik a természetet, ihletet és spirituális táplálékot nyernek belőle, úgy hiszik, nem csak az a világ létezik, amelyet látunk. Egy sarokköve a druida hitnek a Másvilág létezése. Egy birodalom, vagy birodalmak melyek a fizikai érzékelésen túl léteznek, ennek ellenére igaziak. A Túlvilágot úgy tekintik, mely egy olyan hely, amihez akkor érünk, mikor meghalunk. De látogatást tehetünk életünkben is álmainkban, meditáció alatt, hipnózis alatt, vagy asztrálutazás, sámántransz alatt. Különböző druidák különböző nézőpontból tekintenek ennek a Túlvilágnak a természetére, de három okból mindenki hisz benne. Először, minden vallás vagy spiritualitás tartja azt a szemléletet, hogy más valóság is létezik a fizikai világon túl, inkább mintsem egyetérteni a materializmussal, ami csak a jelenlegi valóságot ismeri el igazinak. Másodszor, a Kelta mitológia, amely sok ihletet ad a druidizmusnak, bővelkedik a Túlvilág leírásaiban. Harmadszor, a Másvilág az Ősi Druidák nagy hitében is létezett, az ókori írók azt írták, hogy a Druidák hittek egy processzusban, amit reinkarnációként vagy metempszichózisként (amikor a lélek egymás utáni formákban él, mind emberekben mind állatokban) írnak le. Minden emberi vagy állati élet között a lélek a Túlvilágon pihen.

Halál és Újjászületés

Míg a keresztény druida úgy hiszi, hogy a lélek csak egyszer születik le a Földön, a legtöbb druida elfogadta az ősi elődeink hitét, hogy a lélek végigmegy egy reinkarnációs folyamaton - két elgondolás van: csak emberi formában, vagy változatos formákban, ami lehet fa, kő és állatok is.

Sok druida osztja a Tüanai Filosztratosz által leírt nézetet, hogy a kelták hittek abban, hogy megszületünk itt, meg kell halnunk a Másvilágon, és fordítva is, ha meghalunk itt, újjászületünk a Túlvilágon. Ezért van az, hogy a druidatemetések arra az elvre épülnek, hogy a lélek megtapasztalja a születés idejét, akkor is, ha mi éppen az ő halálát tapasztaljuk meg.

A Druida három célja

Az okot az újjászületések mögött megtalálhatjuk, ha a druida céljaira vetünk néhány pillantást. A druida keresi a bölcsesség, kreativitás és szeretet gyakorlatát. Az életeink lehetőséget adnak, hogy teljesen betöltsük ezeket a képességeket magunkban.

Bölcsesség

A bölcsesség célja megmutatkozik nekünk két régi tanító történetben - egyik történet Fionn MacCumhaill (Finn MacCool) története Írországból, a másik Taliesin legendája Walesből. Mindkét történetben a bölcsességet egy idősebb ember kereste - Írországban a bölcsesség lazaca formájában, Walesben az ihlet három cseppjének formájában. Mindkét történetben a fiatal segítő ízleli meg a bölcsességet, tehát az irigység önti el a felnőtteket. Ezekben a legendákban, nem az ártatlanság és segítőkészség virtusainak egyszerű tanításait találjuk meg, hanem a bölcsesség eléréséhez útmutatót, a szimbolizmusba és az események sorába rejtve. Ezért az okért használják a druidizmusban tanításként.

Kreativitás

A kreativitás célja szintén fontos a druidáknak, mert a bárdok szintén a druidizmus résztvevői már régóta. Sokan hiszik, hogy régen ők adták tovább dalban és történetekben a druidák bölcsességét, és az ő bámulatos emlékezőtehetségükkel tudták a törzsek származását és helyi tájak történeteit. A kelta kultúrák megmutatják a szeretet művészetét, zenéjét és szépségét, ami gyakran emlékeztetett a Túlvilágra is, és a régi bárd meséik lefestették az érzéki szépség világát, amit a kézművesek és művészek nagyon is tiszteltek. Manapság sok ember fordul a druidizmus felé, mert olyan spiritualitásnak érzik, amely segít fejleszteni a kreativitásukat. Nem erőlteti ránk azt az elvet, hogy a fizikai életünk időleges, és a túlvilági életünkre kell koncentrálnunk, a druidizmus azon szellem pártján áll, hogy nekünk teljesen részt kell vennünk az életben az Földön, és ki kell fejeznünk és megosztanunk a kreativitásunkat amennyire csak lehet.

Szeretet

A druidizmus a harmadik célt nagyon is támogatja, bátorít minket, hogy tágítsuk ki megértésünket, tapasztaljunk, hogy széleskörűen és mélyen szerethessünk.

A druidák tisztelete a természet iránt, bátorít minket, hogy szeressük a földünket, a Földet, a csillagokat és a vadont. Támogatja a béke szeretetét is: a Druidák hagyományosan béketeremtők voltak, és ma is azok. Gyakran a druida ceremóniák a béke felajánlásával kezdődik minden irányba, vannak druida béke imák és a druidák béke ligeteket is ültetnek. A druida ösvény támogatja a szépség szeretetét is, amit a bárdok művelnek, s ápolja a kreativitást.

Az igazságszeretetet is helyet kap a modern druidizmusban, amit meg is említenek A Druida Imában, s sokunk hiszi, hogy az ősi druidák bírák és rendteremtők voltak, akik inkább a helyreállító, s nem a büntető igazságban voltak érdekeltek. A druidizmus támogatja a történetek és mítoszok szeretetét is, és sok ember vonzódik ehhez, mert felismerték a történetmesélés erejét, gyógyít, felvidít és szórakoztat.

Ezen kívül a szeretet típusok mellett, amit a druidizmus ápol, a múlt formáló erejére is emlékeztet. Támogatja a történetek szeretetét és az Ősök tiszteletét. A fák szeretete is alapvető a druidizmusban, ahogy a fák történetének tanulmányozása is. A druidák fákat és szent ligeteket ültetnek és támogatják a erdősítő programokat. A druidák szeretik a köveket is és kőköröket építenek, köveket gyűjtenek és kristályokkal dolgoznak. Szeretik az igazságot és keresik azt bölcsesség és megértés utáni küldetéseikben. Szeretik az állatokat, szentnek tartják őket, s az állatok történetét is tanulmányozzák. Szeretik a testet és a szexualitást, hiszik hogy mindkettő szent.

A druidizmus támogatja a szeretetet egymás iránt ápolva a kapcsolatok és közösség mágiáját, de mindenek felett az élet szeretetét, támogatva az ünneplést és az élet iránti teljes elkötelezettséget - ez nem egy olyan spiritualitás, mely segít megszökni a világ iránti teljes odaadástól.

Néhány druida csoport ma is három rangban vagy folyamban tanít: ezek a Bárdok, Ováteszek/Váteszek és a Druidák. A három cél, melyet a druida keres, szeretet, bölcsesség és kreativitás kifejezése kapcsolódik ezekhez a folyamokhoz. A bárd tanok segítenek fejleszteni a kreativitásunkat, az ováteszek tanai segítenek fejleszteni a természetes élet és minden élet közössége iránti szeretetünket, és a druida tanok segítenek a bölcsesség iránti küldetésünkben.

Élet a világban

A spirituális ösvény értékének igazi tesztje abban rejlik, hogy mennyiben segíti élni az életünket a világban. Szükség van arra, hogy ihletet, tanácsot adjon és bátorítson minket, amikor le kell győznünk a nehéz vagy éppen tragikus eseményeket, amik feltűnnek az életünkben.

Az elsődleges filozófiai tétele a druidizmusnak a szeretet egysége és az élet minden formájának tisztelete - az embertársaink, állatok és a Természet minden létezője iránt. Az a szó amelyet a druidák általában használnak, hogy leírják ezt a szemléletet az a tisztelet, amely tisztelet fogalmát kitágítja, hogy magába foglalja a szentség iránti figyelmet. Tiszteljük az emberi lényt, például a druidák tisztelettel kezelik a testet, a kapcsolatokat és szexualitást és szentnek tartják. A tisztelet nem összekeverendő az jámborsággal vagy az életteli kötődések hiányával- az igazi tisztelet erős és érzéki, de gyengéd és szelíd is.

Ez a hozzáállás minden lényre kiterjed, sok druida lehet vegetáriánus, de ehet húst is, de támogatja a könyörületes gazdálkodást és a futószalag gazdálkodás módszerei ellen van. Ugyancsak, a lények iránti szeretet persze keverve van egy nagy adag realizmussal is, ami nem zárja ki azt, hogy meg akarunk ölni olyan lényeket, mint egy szúnyog.

Sok druidának elsődleges helyen áll szeretet és tisztelet minden teremtény iránt, ami magában foglalja azt is, hogy nem bántunk egy érző lényt sem. Ez az idea a keleti hagyományokban úgy ismert, mint Ahimsa doktrínája, vagy a Nem-erőszak, s ezt i.e. 800 körül írták le először a hindu szentírások, az Upinishádok. Hinduk és buddhisták mind hirdetik ezt a tant, mely népszerűvé vált nyugaton is követve az erőszak ellenes Mahatma Gandhit. A Parehaka Maori ellenzők mozgalma Új-Zélandon és Martin Luther King kampánya az Államokban szintén segítette, hogy Ahimsa szelleme terjedjen az egész világon.

Számos druida tartózkodik attól, hogy bántson másokat, és a béke elvére fókuszál, és a régi jegyzetekből meríti az ihletet, amely a druidákat mediátorokként ír le, akik tartózkodnak a háborútól és a békét sürgetik a harcoló felek közt. Julius Caesar írta: "A druidák általában nem mennek háborúba, és nem fizetnek adót; honfitársaiktól eltérően, fel vannak mentve a katonáskodás és egyéb kötelezettségek alól."

Diodórosz pedig írja: "Gyakran mikor a harcosok szemtől szemben állnak, a kardok kihúzva és dárdák villannak, ezek az emberek a két had közé állnak és megállítják a csatát, ahogy a vadakat néha elbájolják. A vérszomjas barbárok haragja csillapodik a bölcsességre, és Mars is szégyenkezik a Múzsák előtt."

Az élet hálója és az önállóság illúziója

Mindannyian kapcsolatban vagyunk ebben az univerzumban, s nem úgy létezünk mint egy elzárt lény akinek a túlélésért kell harcolnia a kegyetlen világban. Inkább az élet nagy hálójának részei vagyunk, melyben helyet foglal minden élőlény és minden teremtmény. A természet minden létezője szent és egymásba kapcsolódik.

A druidák ezt gyakran a testükben és szívükben tapasztalják meg, nem csak egyszerűen az elméjükben. Otthonukat találják a világban - és úgy járnak a földön, hogy felnéznek a Holdra és csillagokra, vagy érzik az eljövendő eső illatát a szélben, az élet családjának részei. Otthon vannak, s nincsenek egyedül.

Ennek az érzésnek és hitnek az eredményei mélyek. A félrevezetés és kizsákmányolás az önállóság illúziójából ered. Mikor elhiszed, hogy az Élet családjának része vagy, és minden dolog kapcsolódik, a szeretet értékei és az élet tisztelete természetesen követi, ahogy a békesség gyakorlata vagy Ahimsa teszi.

Az aratás törvénye

Az élet hálójához kapcsolódóan egy olyan elvet is vallanak a druidák, hogy amit mi ebben a világban teszünk, az ránk is hat. Ez az elv más tradíciókban és kultúrákban is ismerős lehet: népi bölcsesség Britanniában: "ami körbetart az vissza is jön". Egyiptomban Thoth mondja az Egyiptomi Halottak Könyvében (s a hiedelmekkel ellentétben itt található először és nem Jézus mondta): "Az igazság az arató kasza. Amit elvetünk - szeretet vagy harag vagy keserűség - az lesz a te kenyered. A kukorica nem jobb a magjánál, tehát engedd, hogy amit elvetsz, jó legyen" Ezt lemásolva Jézus szájából is hallhatjuk egyszerűbben: Ahogy vetsz, úgy aratsz. A hinduizmusban és buddhizmusban ezt a szellemet ok és okozat tanaként, karmaként fejezik ki.

Ami itt áll azt hiszem minden druida - allta és ríogaí - értékének mondhatja. Vannak dolgok, amikben megegyezünk, s ez az. - Salem -

Forrás

OBOD - www.druidry.org

Iulius Caesar feljegyzései - A gall háborúról - A polgárháborúról. Fordította: Szepessy Tibor.