Pogány istenek keresztény változatai
Megemlítem elöljáróban, hogy nem a kereszténység ellen beszélek, hanem a pogányok ostobasága ellen.
A monoteizmus legtöbb (ha nem minden) ága igyekezett a pogány isteneket a maguk szolgálatába vonni. Vagy démonként, vagy szentként. Manapság nem csak illik, hanem kötelező minden pogánynak tudni, hogy kiket is tisztel. Ezer és egy levelet kapok olyanoktól, s olvasok fórumokon, oldalakon, hogy egyrészt hisznek a Pokolban és/vagy egy Istent/Istennőt tesznek annak urává/szolgálójává. A pogány vallásokból ered a pokol gondolata persze. De nem a monoteista formában! Sokkal szerteágazóbbak a mi Túlvilágaink. Ha pogánynak, annak valamelyik ágának a képviselőjének mondjuk magunkat, akkor ismerjük már az Ősi Isteneket, s ne csak a saját águnk, hanem a többi ág Isteneit is!
Az oldal bővül.
Lilith
Eredete: Sumér
Nevei: Belil-ili, Belili, Lillake, Ninlil
Leírás: kígyómadár-istennője a régi koroknak. Az ábrázolásokon szárnyakat és madárlábakat kapott, illetve ismeretes még, hogy az alsóteste kígyófarokban végződik. Ő volt a mezőgazdaság istennője, ahogy "Inanna keze" is. Segített a nőknek a szülés alatt és a gyermeknevelésben.
Szimbólumai: a keresztutak, kígyó, fa, újhold.
Amivé vált: Ádám első felesége, aki túlságosan független volt és egyenlő akart lenni vele (voltaképpen egyenlő is volt, csak Ádám nem tekintette annak a történet szerint); démon; gyermek-, férfigyilkos; vérengző csábító; a pokol egyik szolgája.
Okok: Egy független és erős istennő nem jó jel egy olyan "új" világban, ahol egy asszony keveset ér.
Ozirisz
Eredete: Ősi Egyiptom és környező területek
Nevei: Uzirisz, Azar, Azari, Azer, Auzar, Auzir, Wezir, Uzir, Uzire vagy Auzare
Leírás: Géb (vagy Geb) földisten legidősebb gyermeke. Ízisz férje és testvére, Hórusz apja. Khenti-Amentiu (Khentiamentiu, Khenti-Amenti, Kenti-Amentiu), vagyis a Nyugatiak ura (tulajdonképpen "elsője"). Nyugat a Holtak Birodalmára utal. Zöld bőre utal az újjászületésre. Ozirisz a Túlvilág ura, de illették más néven is: a szerelem ura, az örökké fiatal, a csend ura. Termékenységgel is kapcsolatban áll.
Szimbólumai: korbács, pásztorbot, atefkorona, Ápisz bika.
Amivé vált: Ozirisz/Orias/Oriax, a Pokol nagy márkija. Egy ideje vele azonosítják.
Okok: Túlvilági isten, akiből könnyűszerrel faraghatnak pokolbeli démont.
Asztarté
Eredete: Keleti istennő, sémitől az etruszkon át az akkád kultúráig megtalálható.
Nevei: Ashtarte, Istár, Attart, Attarte, Atirat, Uni-Atarte
Leírás: Termékenység, szexualitás és háború kötődik hozzá. Rendkívül erős kultusza volt. Valószínűleg azonos Istárral. Gyakran ábrázolják meztelenül.
Szimbólumai: oroszlán, ló, szfinx, galam és az Esthajnalcsillag, vagyis a Vénusz.
Amivé vált: Astaroth, a Pokol hercege.
Okok: Ha különösnek is találjátok, nem ő az első példa arra, hogy egy erős istennőből hímnemű démon váljon. A démonizálás alatt egy nagyon erős démonná "vált"... ugyancsak nehéz egy hatalmas istennőkultuszt elpusztítani.
Brigid
Eredete: Ír, gall nyelvterületek.
Nevei: Brighid, Brigit
Leírás: A Dagda (azért "a" mert a név a "jó istenre" utal - ne téveszd össze a monoteista istennel -) lánya. Tuatha Dé Danann tagja. Bres felesége, Ruadán anyja. Gyógyítás, költészet és kovácsmesterség matrónusa. Két nővére volt, akit szintén Brighidnek neveznek, így lett a kelta triád. Ugyancsak nem belekeverendő a Wicca mozgalom Hármasistennőjének képe.
Szimbólumai: Források, kovácsszerszámok, Brigid keresztje.
Amivé vált: Szent Brigid, Írország védőszentje. Nagyon is valószínű, hogy Írország katolizálása idején az istennő kultuszát csak úgy tudták "megtörni", hogy szentté avatták. Ez könnyebben vált elfogadottá a nép körében. Az adott politikai helyzet elemzése egyértelművé is teszi ezt az állítást.
Okok: Erős kultusz.
Baál
Eredete: Kánaánita és Főniciai
Nevei: Ba'al, Baal, Ba'alath
Leírás: A Ba'al szó mestert, uralkodót vagy urat jelent, s a keleti istenekre használták. Kartágóban Baál, Dagan fia. Eső, vihar és termékenység, a Nap, mezőgazdaság istene. Női megnevezés is akad "Ba'alat" néven.
Szimbólumai: fáklya, vihar, eső, gabona.
Amivé vált: Baál, a Pokol hét hercegének egyike. Gyakran a Sátánt nevezik Baálnak. Beelzebub, a legyek ura.
Okok: "Az ellenség istene az én istenem ellensége".
Ámon
Eredete: Egyiptom és a Berber mitológia
Nevei: Amon, Amoun, Amen, Hammon, Ammon, Amun-Rá, Yamanu
Leírás: Teremtés, szél, termékenység és a Nap istene. Az istenek királya (fáraója).
Szimbólumai: Tollas korona, két függőleges toll, a kosfejű szfinx (krioszfinx).
Amivé vált: Amon a Pokol márkija. A hetedik a 72 démon közül. Változatos formái vannak.
Okok: Az arab világ számos "démonnal" szolgálhat a goétia számára.
Anubisz
Eredete: Egyiptom
Nevei: Inpu, Anupu, Ienpw
Leírás: Anubisz csak a görög neve a sakálfejű istenségnek. Nephtüsz és Ozirisz (vagy Szét) gyermeke, Kebechet apja. A halottak egyik fontos istene. Balzsamozás, halottak védelme, temetkezés az ő területe.
Szimbólumai: Ankh, korbács, Anubisz pálca.
Amivé vált: Ipos, a Pokol grófja vagy hercege.
Okok: Lásd fent.
Források:
Tyson, Donald. Sexual Alchemy: Magical Intercourse with Spirits. Llewellyn Publications; St. Paul, Minnesota. 2000.
Gadon, Elinor. The Once and Future Goddess. Harper San Francisco. 1989.
Hoyt, Olga. Lust for Blood: The Consuming Story of Vampires. Scarborough House; Lanham, MD. 1984.
Chevalier, Jean and Gheerbrant, Alain. The Penguin Dictionary of Symbols. Translated by John Buchanan-Brown. Penguin Books. 1996.
The Complete Edition of the 6th and 7th Books of Moses: or Moses' Magical Spirit Art.
Graham, Lloyd M.. Deceptions and Myths of the Bible. Carol Publishing Group; NY. 1993.
Walker, Barbara G.. The Woman's Encyclopedia of Myths and Secrets. Harper San Francisco. 1983.
Stone, Merlin. When God Was a Woman. Harcourt Brace Jovanovich, Publishers; NY. 1976.
Sjoo, Monica and Mor, Barbara. The Great Cosmic Mother: Rediscovering the Religion of the Earth. Harper San Francisco. 1991.
Budge, Sir E.A. Wallis. Amulets and Superstitions. Dover Publications, Inc.; NY. 1978.
Wolkstein, Diane and Kramer, Samuel Noah. Inanna: Queen of Heaven and Earth. Harper and Row, Publishers; NY. 1983.
Stone, Merlin. Ancient Mirrors of Womanhood: A Treasury of Goddess and Heroine Lore from Around the World. Beacon Press; Boston. 1990.
Gimbutas, Marija. The Language of the Goddess. Harper San Francisco. 1991.