Lughnasadh

A név jelentése: Az ünnep a Lugh és "násad" szavakból ered, jelentése Lugh gyülekezete/gyülése. Változataiban lehet még Lughnasadh, Lá Lúnasa (Lúnasa napja), Lúnastal, Luanistyn, Lammas (inkább keresztény hagyomány neve, nagyjából a Kalászszentelőnek felel meg, de az angol szó a cipószentelésre utal, melyet egy misén, szertartás keretében végeztek el). Az északi hagyományok Freyfaxi ünnepét tartják. Freyfaxi Hrafnkell lova eredetileg, de itt, mint Freyr tiszteletére tartott ünnepről és (ló)áldozatokról van szó. Kisebb megemlékezés az északiaknál. 

Kiejtése: https://hu.forvo.com/word/ga/lughnasadh/#ga

Napja: Északi félgömbön július 31. naplementétől, augusztus 1. naplementéig. Déli félgömbön január 31. naplementétől február 1. naplementéig. 

Eredete: Az ír mitológia szerint Lughnasadh ünnepe akkor kezdődött, mikor Lugh  temetési lakomát és sportversenyeket rendezett megemlékezésként (talán mostoha)anyja, Tailtiu tiszteletére, aki Írország mezőit tisztította meg a mezőgazdasághoz, s annyira elfáradt, hogy meghalt. Mivel a kelta szokásoknál a nap naplementekor kezdődik, így a kalendáriumi nap előtt kezdjük meg az ünnepet. Az ünnepen természetesen az aratás kerül előtérbe, de az áldozatok is, mint a szezon első gyümölcse, gabonája. Megemlékezünk a halálról, ami már a küszöbön van, sőt egyes kultúrákban ez már az aratás, gabona, napisten halálát jelöli. A napfény már egyre kevesebb lesz, bár még érezhetjük melegét.

Lugh

Lugh (Lug, Lú) ír istenség, akihez ezen ünnep kötődik. Az aratási ünnepek természetesen mindenhol jelen vannak a világban. Változatos időpontokban, de mégis ma már augusztus eleje az, ami pogányok közt elterjedt.

Lugh története a következő. Lugh édesapja Cían, aki a Tuatha Dé Danann tagja volt, édesanyja Ethniu, Balor lánya, aki a Fomoriakhoz tartozott. A két oldal szemben állt egymással, de egyesülésük őket is valamelyest megbékítette.

Cían később a gyermeket Tailtiunak adta, hogy nevelje fel. Tailtiu a Fir Bolgok királynője volt. A fir bolgok voltak az egyik nép, mely benépesítette Írországot Tuatha Dé Danann megérkezése előtt.

A történetekben kiderül, hogy Lugh számos mesterséghez ért, jó vezető. Számos varázseszköz volt a tulajdonában, főként fegyverek, mint Assal lándzsája, de Fragarach, Manannán isten kardja is birtokában volt. Lugh lova Aenbharr, aki vízen és földön is képes haladni.

Füstölők és olajok: Rózsa, szantálfa, tömjén, rozmaring, eukaliptusz, vanília, golgotavirág, borsmenta, estike, levendula, tárkony, majoránna. 

Eszköz: Seprű, sarló, gyertya. 

Ásványok: Citrin, zafír, rodozit, londonit, turmalin, cirkón, topáz, opál, peridot, jáde, napkő, arany, borostyán, tigrisszem, pirit. 

Szín: Arany, fehér, vörös, barna, sárga, zöld. 

Szimbólum: Napkerék, kenyér, gabona, bor, gabonakoszorúk, kukoricababa. 

Étel-ital: Kenyér, péksütemények, bor, víz, mogyoró, alma, rizs, bogyók, krumpli, tök.

Istenek: Lugh, Tammuz, Lleu, Dagon, Manannán mac Lir, Danu, Tailltiu, Demeter, Ceres, Selu (cseroki istenség, szellem, A kukorica nő, neve jelentése is kukorica), Ízisz, Szeléné, Luna, Dionüszosz, Bacchus, Taranis, Epona, Perszephoné, Kóré, Cerridwen, Faunus, Pán, Crom Cruach, Poszeidón, Zeusz, Tlaloc (azték mennydörgés, esőisten), Szobek, Apollón, Kanaloa (hawaii óceánisten).

Ezen ünnepen bátran süss kenyeret, gabona, kukorica, bármi szóba jöhet. 

Készíts kukoricababákat. Ha tengeristent szeretnél ünnepelni, s kisebbek is vannak veled, építsetek homokvárat. Menj el gyümölcsösbe, leszedni a magad termését. Készíts belőle lekvárt, vagy egyszerűen ajánld fel magában. Ezen ünnepen nem feltétlenül a közösség van központban. 

Magányosan a legjobb, elgondolkodni azon, hogy amit vetettél, hogyan is jött vissza aratáskor. A szó metaforikus értelmében természetesen. Merülj el az évszak bőségében. A Föld utolsó nagy sóhaja a pihenés előtt.