Álomfogó eredete és készítése

Szinte mindenhol kapni már, ám mégis a legszebb az, amit mi készítünk. Ha történetét nem ismered, most elolvashatod. Aztán, ha kedvet kaptál elkészítheted magad. Legalul találod a készítésről szóló képet és nem sokkal felette a leírást is, ha nem egészen egyértelmű.

Eredete

Számos őslakos amerikai legenda szól a pókokról és hálóikról, ám az Ojibwe (odzsibvé) (más néven csippeva /Chippewa/) törzstõl ered az álomfogó.

Frances Densmore tanulmányozta az Ojibwe törzset, s írta le a következőt Chippewa Customs c. könyvében. "Ezek a tárgyak, melyek a pókhálót szimbolizálják, a gyermekek bölcsõje felett függnek. Azt mondják, hogy elkapnak és megtartanak bármi gonoszat, ahogy a pókhálója elkap és megtart bármit, ami kapcsolatba lép vele."

Ezek az "álomfogók" fa karikák voltak nagyjából 9 centiméter átmérõvel, s a hálót benne vörös pamutszállal fűzték, melyet vérpipaccsal és vad szilva belső kérgével színeztek. Késõbb az Ojibwe törzs felváltotta ezt egy egyszerűbb sötétvörös fonálra. Densmore megjegyzi, hogy hasonló hálós karikák a Pawnee törzsnél is előfordulnak, melyek a Pók Asszonyt jelképezik, aki a bölényeket irányítja.

Az Ojibwe törzsnek, akiknek hagyományos lakhelyük a Nagy Tavak környékén volt, vannak ősi történeteik az álomfogókról, hogy hogyan jöttek létre, miért használják, és hogyan készítik.

Régen az Ojibwe nemzet ősi világában, a törzsek egy pont körül helyezkedtek el, amit ma Teknős Szigetnek ismerünk. A legendáik szerint Asibikaashi (Pók Asszony) segített elhozni a Wanabozhoo bring giizis-t (Nap) az embereknek. Asibikaashi a mai napig hajnalhasadás előtt megépíti különleges lakhelyét, s ha te is felkelsz, megláthatod hálójában hogyan kapja el a napfelkeltét.

Asibikaashi törődik a gyermekekkel is, a föld népével. Amikor az Ojibwe törzs szétvált Észak-Amerika négy sarkában, hogy beteljesítsék a próféciát, Asibikaashi-nak nehéz volt megtennie az utat mindegyik bölcsőhöz, így az anyák, nővérek és Nokomi-k (nagyanyák) vették át a mágikus hálók szövésének gyakorlatát az új csecsemőkért. Somfát használtak és olyan fonalat, melyet növényekből fontak. A kör formája jelképezi azt, ahogy giizis minden nap megteszi útját az égen. Az álomfogó megszűr minden rossz bawedjigewin-t (álmot) és segít minden jó gondolatnak belépni az elménkbe, mikor alszunk. Ha jól megnézed az álomfogót, a közepén mindig van egy lyuk, ahol a jó álmok átjutnak. A napfény első sugarainál a rossz álmok eltűnnek.

Hagyományosan az álomfogóra tollakat is tesznek, a közepéből is kiindul általában egy. Ez a lélegzést vagy a levegőt jelenti. Alapvető az élethez. Mikor a baba látja, ahogy a szél játszik a tollal, számára szórakoztató, s jó lecke is hogy mennyire fontos a levegő. A tollak lehetnek bármely madártól, ám általában bagoly tollat és sas tollat használnak. Bagoly toll a bölcsességért (a Nők tolla), sas a bátorságért (a Férfiak tolla). Ez nem azt jelenti, hogy nem szerint kell választanunk, hanem hogy figyeljünk arra, hogy milyen tulajdonságokat hív elő a toll. A tollakat később már nehezebb volt beszerezni, mivel más kultúrák "sikeresen" kipusztították a madarakat, s védetté váltak. Az Ojibwe törzs köveket kezdett el használni. Négy követ pontosabban, jelképezve a négy irányt. A felnőtteknek szánt álomfogókban általában nincs toll.

A legtöbb karika alapanyaga som és pamut a gyermekeknek, de nem azt jelenti, hogy így is marad. A legtöbb som kiszárad és a háló összehúzza az álomfogót. Ez jelenti a fiatalság mulandóságát. A felnőtteknek szánt álomfogók már más fonalból készül, s néha könnycsepp vagy hótaposó alakúak.

Készítése

1. Kezdj 60-180 cm-es friss somfával, vagy áztatott szőlővel. Óvatosan tekerd körformába, nagyjából 9-20 cm átmérővel. Te döntöd el, hogy mekkora legyen, de a hagyományos álomfogók nem szélesebbek egy felnőtt kezénél. Faragott karikákat is használhatsz vagy más fát is, de mégis az eredetit ajánlom.