Kuji-in
A Kuji-in (九字印), "Kilenc szótagú pecsét", egy különleges formája a buddhista meditációnak. A shingon buddhizmus Gyémánt univerzum kilenc összegyűjtött mandalájából ered. Használják még más buddhista gyülekezetek, főleg Japánban; néhány taoista és shinto gyakorló és néhány kínai tradicionális vallásban; és persze a népi mágiában egész Kelet-Ázsiában.
Gyakorlatilag a "Kuji-in" szó csak a kéz pozíciókra (mudra) és a kapcsolódó idézésekre (mantra) utal. A kapcsolódó gyakorlatokat (öt vízszintes, négy függőleges) lehet a levegőbe, tenyérbe, vagy papírra írni ecsettel, melyet ez esetben kuji-kiri-nek hívnak.
A japán népi mágiában és az onymodo-ban, a kilenc vágást gyakran írás vagy kép felett végzik el, hogy irányíthassák a tárgyat amelyet leírtak vagy lerajzoltak/lefényképeztek. Például a tengerész, ha meg akarta védeni magát a vízbe fulladástól, leírta a tenger vagy víz kanji-ját egy papírra és elvégezte felette a gyakorlatot.
A Kuji-in gyakorlata szimbolizálja az összes erőt az univerzumban, melyek egyesültek a gonosz ellen; ezért gyakran használják az emberek szerencsés utazás ügyében, főleg a hegyekben.
Mantra és mudra
Japánban, a kilenc szótag: Rin (臨), Pyō (兵), Tō (闘), Sha (者), Kai (皆), Jin (陣), Retsu (列), Zai (在), Zen (前). Ha a kilenc vágást elvégezték néha a Kō (行) szótagot is mondják. Megjegyezném, hogy a szótagok a rövidített formák, de van hosszabb formája is a japán mantrának.
A kézpozíciók (mudra) a következők:
(1.) A jumon: On baishiraman taya sowaka. Mudra: dokko , "mennykő pecsétje."
臨 (Rin): A kezek együtt, az ujjak egymásba zárva. A mutatóujjak (néha a középsőujj) felemelve és egybe nyomva
.
(2.) A jumon: On isha naya in tara ya sowaka. Mudra: daikongo, "a nagy mennykő pecsétje."
兵 (Pyō): Kezek együtt, a kisujjak és a gyűrűsujjak egymásba zárva (gyakran belül zárva). A mutatóujj és a hüvelyk felemelve és egymásba nyomva. A középső ujj keresztezi a mutatóujjat és és a felső ujjperceit behajlítva a hüvelykujjakhoz ér.
(3.) Jumon: On jite rashi itara jiba ratanō sowaka. Mudra a "külső oroszlán pecsétje."
闘 (Tō): Kezek együtt, a mutatóujjak egymást keresztezik és megérintik az ellenkező gyűrűsujjat, a középső ujjak felettük kereszteződnek. A gyűrűsujjak és a kisujjak egyenesek. A gyűrűsujjak egymáshoz préselve, a kisujjak szintén, de a kisujjak és a gyűrűsujjak elválasztva egymástól egy V alakot vagy madárcsőrt formázva.
(4.) Jumon: On haya baishiraman taya sowaka. Mudra: "belső oroszlán pecsétje."
者 (Sha): Kezek együtt, a gyűrűsujjak egymást keresztezik, megérintve az ellenkező mutatóujjakat, a középső ujjak kereszteződnek felette. A mutató-, a kis- és a hüvelykujj egyenes.
(5.) Jumon: On nōmaku sanmanda basaradan kan. Mudra: a " külső kötelékek pecsétje."
皆 (Kai): Kezek együtt, ujjak egymásba zárva.
(6.) Jumon: On aga naya in maya sowaka. Mudra: "belső kötelékek pecsétje."
陣 (Jin): Kezek együtt, ujjak egymásba zárva, de az ujjpercek ezúttal belül vannak.
(7.) Jumon: On hirota ki shanoga jiba tai sowaka. Mudra a "bölcsesség öklének pecsétje," ismert még mint "a két birodalom behatolásának pecsétje".
列 (Retsu): A bal kézen felemeljük a hüvelykujjunkat és a mutatóujjunkat. A jobb kézzel egybefogjuk a kettőt.
(8.) Jumon: On chirichi iba rotaya sowaka. Mudra: "Nap gyűrűjének pecsétje."
在 (Zai): Az ujjak széttárva (fordítsd a tenyered el az arcod felől), és a mutató-, hüvelykujj érintkezik egymással.
(9.) Jumon: On a ra ba sha nō sowaka. Mudra: "rejtett forma pecsétje," vagy egyszerűen "meditációs mudra."
前 (Zen): A kezek kört formálnak, a hüvelykujj felül és az ujjak alul, a jobb kéz teljesen átfogja a csuklóig a balt.
Jelentések a shintoizmusban:
Minden szó a következő jelentéssel bír a shintoban.
Rin: Arcba.
Kyō /Hyō/Hei: A katona.
Tōh: Harcolni.
Sha: Az ember (vagy emberek); egy ellenség
Kai: A minden, vagy az egész hatás, vagy az összes fáradozás.
Jin: Alakzatban, vagy pozícióban a táborban vagy felkészülni.
Retsu: Sorban vagy oszlopban, vonalban mozogni; masírozni, vagy fókuszálni.
Zai: Megjelenni, vagy létezni hogy megismerjenek, vagy létezést teremteni.
Zen: Szemben lenni, vagy szemben megjelenni.
A kuji-in-t a shintoizmus egyik rítusának részeként használják, hogy megtisztítsák egy vízeséssel az embert.
Jelentések a buddhizmusban:
Rin, szembenézni
Pyō /Hyō/Hei tovább szolgálni
Tō, harcolni
Sha, egy másik személlyel/valakivel
Kai, mindenkivel/az egésszel/csoporttal
Jin, A forma
Retsu, egy sorban
Zai, megjelenni
Zen, előremozdulni
A buddhista ágak 81 változatot ismernek a kuji-in keretein belül.
Jelentések a ninjutsuban:
Míg a kuji-in-nek nincs egyedi kapcsolata a ninjutsuval, a ninja hagyományok telítve vannak az ezoterikus buddhista hiedelemekkel, főleg a Mikkyo. A kuji-int számos meditációban használják, a vallásos gyakorlatban, illetve a harcművészetben is; bizonyos szempontból hasonló ahhoz ahogy a taoista ötleteket használják a kínai harcművészetekben.
Rin Erő
Pyō / Hyō Csatorna
Tō Harmónia
Sha Gyógyítás
Kai a veszély érzékelése
Jin Gondolatolvasás
Retsu Irányítani az űrt és az időt
Zai ég vagy elemek irányítása
Zen megvilágosodás
Alkalmazása
A kuji-int főleg meditációk alkalmával használjuk illetve ha összpontosítani akarunk, ám ahogy a shintoizmus megtisztító rituáléiból is kiderül, használhatjuk a negatív energiák, rossz és gonosz teremtmények elűzésére is. Rendkívül hatásos mind meditációként, mind megtisztítóként.
Az alkalmazása a következő: a kezünkkel vegyük fel a megfelelő mudrát (kézpozíciót) és ejtsük ki a nevét. Például a zen mudrát és hangosan mondjuk: ZEN!
Ennyire egyszerű.
Források:
en.wikipedia.org/wiki/kuji-in
François Lépine: A Practical Guide to an Oriental Esoteric Experience
Stephen K. Hayes: Ninja Volume 2: Warrior Ways of Enlightenment