A varjú

Kép forrása: Sxc.hu - digitalemu - Jamie Woods
A varjú nemzetség hét faja és sok alfaja a varjúfélék legerősebb alakjait foglalja magában. Erőteljes csőrük oldalt összenyomott, a felső kávaorom erősen hajlott, hosszának legalább is egyharmadát sörteszerű orrlyuktollak borítják. Hosszú, hegyes szárnyuk majdnem, vagy egészen eléri a fark végét; az első szabad evezőtoll legalább feleakkora, mint a második s a harmadik vagy negyedik a leghosszabb. Farkuk lekerekített vagy gyengén lépcsőzetes.

A varjak majdnem az egész földgömb területén honosak. Csak Közép- és Dél-Amerikában, a Kis-Antillákon, továbbá Új-Zélandon és a déli óceán legtöbb szigetén hiányoznak.

A feketevarjú (Corvus corone L.) (nem tévesztendő össze a szintén fekete vetési varjúval, l. lejjebb) színe fekete viola- vagy bíborfénnyel, szemcsillaga pedig barna; fiatal korban fénytelen barna s írisze szürke színű.

A dolmányos ellenben csak a fején, a nyaka elülső részén, szárnyain és farkán fekete, egyébként világos hamuszürke, vagy fiatal korban piszkos hamuszürke.

Mind a két varjú-féleség nehézség nélkül évekig tartható fogságban és könnyen megszelídül, beszélni is megtanul, ha tanítójukból nem hiányzik a kitartás. Szobai vagy házi madárnak azonban nem lehet ajánlani őket. Sok közeli vagy távolabbi rokonukkal közös az a szenvedélyük, hogy a fényes tárgyakat fölszedik és elhurcolják; rabló és öldöklő természetük pedig a hollóra emlékeztet. Ezek is megtámadnak apró gerinceseket, még kutya- és macskakölyköket is, főleg azonban baromfikat, hogy megöljék, vagy legalább is megkínozzák őket. A tyúk- és galambfészkeket ez a tolvaj népség csakhamar felfedezi s kíméletlenül kifosztja.

A varjak ellenségei közül a róka és nyuszt, a vándorsólyom, héja és buhu a legveszélyesebbek. Valószínű, hogy a buhu azt a nagy és ösztönszerű gyűlölségét, amelyet vele szemben a varjak tanúsítanak, éjjeli támadásaival vonta magára, amikor a varjak védtelenek; legalább is bizonyosan tudjuk, hogy a buhu nagyon szereti a varjúhúst. A varjak azonban az éjjeli gyilkosságaiért igyekeznek teljes erejükből megfizetni. Sem a buhu, sem másfajta bagoly nem mutatkozhat nappal büntetlenül. Mihelyt felfedeznek egyet ezek közül az éjszakai ragadozók közül, azonnal roppant felindulás és mozgalom támad az egész vidéken. Az összes varjak elősietnek s példátlan dühvel rontanak neki. - Igen érdekes jelenség, hogy a varjakra a rossz időjárás némelykor végzetes lehet. Sir Tennent Emerson - bizonyára elég klasszikus tanú - beszéli el, hogy 1839-ben Írországban egy zivatar után kerek 43.000 darab varjút találtak holtan, ahová a tenger hullámverése sodorta ki őket.

Jelenleg a varjak az embertől nem annyira közvetlenül, mint inkább közvetve szenvednek. Itt-ott rendszeresen üldözik őket a buhukunyhóból; szétrombolják fészkeiket és költésüket és elpusztítják a fiaikat, de sokkal többet árt nekik az egérjárásos mezőn elszórt mérgezett gabona. Egeres években tucat- és százszámra találják hulláikat ilyen helyeken és akkor állományukban jelentős apadást lehet megállapítani.

Magyarországon a dolmányos varjú - hamvas varjú, szürke varjú, kálomista varjú, kánya (Dunántúl), ködmenhátú varjú - nagyszámban előforduló állandó madár. Előfordul mindenütt az egész ország területén, Alföldön, hegyvidéken egyaránt. Télen-nyáron át helyt marad. Télen át északi vendégek is jönnek néha, de korántsem tömegesen.

Bár szorgalmasan pusztítja a mezei rovarokat és egérféléket, ebbeli haszna nem ér fel az óriási kárral, amelyet az apró vadban és a házi szárnyasok ivadékában okoz. Számának állandó korlátozása tehát jogos önvédelemből végezhető. Ez régebben fegyverrel történt csupán. A világháború alatt azonban - a szintén tojás- és fiókarabló szarkával együtt - oly ijesztő mértékben szaporodott el, hogy féken tartása már csak mérgezéssel volt lehetséges. Utóbbi célra a mezei fészekutánzatokba rakott tyúktojáshéjak szolgálnak, amelyek foszforos húsvagdalékkal vannak töltve.

A fekete varjú Magyarországon legfeljebb csak a nyugati határszéleken fordul elő. Csekély számban való előfordulása miatt gazdasági jelentősége tulajdonképpen nincs, habár éppen annyira káros, mint a dolmányos varjú.

Mitológia

Számos mitológia, hasonlóságuk miatt, gyakran keverik a varjút és a hollót. Mint a holló, a varjút is az istenek hírnökének tartják és összekapcsolják a Nappal, időjárással, hosszú élettel, kezdetekkel, balszerencsével és a halállal. A varjút összekötik a látható és láthatatlan világokkal, és úgy tartják az előjel és prófécia madara. Intelligenciája és ravaszsága miatt, a varjút csalónak tekintik, és úgy hiszik a tündérek varjú formát öltenek, hogy csínytevéseket kövessenek el.

A címertanban, egy varjú jelölhet egy fekete embert, mint a mórokat vagy szaracént. Egyiptomban, két varjú, mint két galamb, a monogámia emblémája. Az ősi keltáknál, egy fehér varjú a hősnő Branwen-nel áll kapcsolatban, míg testvére Bran-t a holló jelképezi. A varjú megjelenik az amerikai indiánoknál is: a csipewajan embereknél Kelet-Kanadában csalónak tartják, míg a navahó indiánoknál a misszionáriusokat fekete csuhájuk miatt varjaknak tartották.

A görög és római mitológiában a varjakat Szaturnusz, Kronosz és Athéna istenekkel kötik össze. Mikor a varjak rossz hírt hoztak Athéna számára és erre az istennő dühében tollaikat feketére változtatták. Hasonlóan szól Apolló története is. A rossz hír hozóját feketére festette.

Az ír kelta mitológiában a varjakat Morrigan-nal kötik össze, egy a három háborúistennő közül, képes alakot változtatni. Két nővérével együtt, Badb és Macha-val, Morrigan feltudták venni a varjak alakját és ahol megjelentek a háborút jelezték. Gyakran jelezte a harcosoknak, hogy meghalnak és később a varjak testükből lakomáznak a csaták után.

A görög mitológiában, Apolló elküldte a varjút, hogy hozzon egy kis vizet. A varjú elment, de egy fügefához telepedett le és enni kezdett, végül eszébe jutott küldetése. Gondolta, hogy Apolló mérges lesz, így elhozott egy kígyót a vízből, és azt mesélte, hogy az megtámadta és késleltette őt. Apollót nem csapta be és dühében mindhármat a levegőbe hajította, a varjat és a vizes kupát a kígyó hátára tette. Megparancsolta Hidrának, hogy sose engedje a varjúnak, hogy vizet igyon a kupából. További büntetése a varjúnak meghagyta, hogy nem énekelhet többet, csak károghat.

Úgy gondolják a varjaknak hosszú életük van, az Átváltozásokban Ovidius azt mondja Médea Iaszón vérébe egy varjú vérét keverte, túl élt kilenc generációt. Walesben általános szokás, hogy megemeljék a kalapjukat, ha varjat látnak, Skóciában úgy gondolják a boszorkányok varjakká tudnak változni. A varjakról elterjedt, hogy rendelkeznek a jóslás erejével; károgásuk figyelmeztetés vagy iránymutatók.

Varjú totem és gyógyszere


A varjú sok hasonlóságot követ a hollóval, de a különbségekre kell koncentrálni. A tanulmányok a hollóról emellett segítség lehet a varjaknál is, oda-vissza.

Ha a varjú hív téged, a következők jelenhetnek meg az életedben: Egy hívás a varázslatra, egy jobb megértése a kreatív erőknek, egy nagyobb késztetés hogy kimondd az igazat.

Ha a varjú eljő az életedbe, jobban megérted magad, jobbak lesznek az ösztönös reflexeid, vezet míg alakot váltasz az árnyékon keresztül, sikeresebb leszel az elhatározásokban és az éberségben. Különösen intelligens (a hollókkal együtt a varjak a legintelligensebbek a madarak közül), a varjak gondosan ügyelnek arra, hogy a kiszemelt dolog úgy tegyen ahogy ő szeretné. Azok akik a varjú totemmel rendelkeznek, minden mentális kapacitásuk és manőverük megmutatja a szükségét, hogy elkezdjék teljes erővel használni a belső érzékelést és a külső forrásokat.

A varjú mindegyik madárnál magasabbra építi fészkét, több okból is. A legfontosabb, hogy biztonságban legyen és minél nagyobb látótávolságot nyerjen. A hajók legmagasabb kilátópontját "Varjúfészeknek" hívják. A varjú segít új horizontokat felfedezni, előrelát és könnyít megtalálni az alkalmas időt, biztos lehetünk benne, hogy eljön a varjú gyámsága alatt. A varjút gyakran hívják "Az őrszem" becenéven, mert gyakran ül és figyel, óvatos marad és őrzi a varjakat a csapatban (technikailag "gyilkosnak" hívják) és vigyázz, hogy ne bántsa senki a családját. Ebből a tiszteletből sokat tanulhatsz, és a varjú megtanít, hogyan tedd jobban ugyanezt. Ebből a magasabb perspektívából és figyelő óvatosságból, érzékelésed és előrelátó képességed megnő.

A varjú, ellentétben a hollóval, nem akar lakott területen élni. Képesek együttműködni az emberekkel és gyakran élnek mellettük vagy körülöttük, eltérően a holló mély erdei jellemzőjétől. Valójában, könnyű összebarátkozni egy varjúval. Néhány ember gyakran tartja háziállatként. Egy varjú könnyen kötődik és a kapcsolat alatt végig megbízhatunk benne, ha jól vigyázunk rá. Ez mutatja a madár hajlandóságát, hogy emberekkel dolgozzanak, és bepillantást enged a tanításaikba, hogy hogyan kapcsolódjunk erősebben a családunkhoz, akár előző életünkön keresztül és tiszteljük a rokonaik szellemeit, sose felejtsük el őket. Az előző életek regressziója megkönnyíti a munkát a varjútotemmel. Ösztökélésük hatására, emlékezetedben őseid előtt tiszteleghetsz.

A varjú karaktere védelmező, tudós, hírnök, és egy kis csínytevő. Lehetnek nagyon játékosak, egészen szerelmesek és nagyon akaratosak? egészen a beképzelt pimaszig. És hasonlóan a hollókhoz, a varjak szeretnek beszélni. A legtöbb ember hangjukat túl érdesnek és idegesítőnek találják, de a varjútotemmel rendelkezők számára kellemes, megnyugtató a léleknek és örömteli, érdekes hallgatni. Megtanítani több tónusra, szóra a varjat, téged is megtanít együttműködni és felfedezed az igazságot mások szavai mögött, megtanulsz olvasni a sorok között. Noha a varjak szeretnek beszélni, megtanítanak a hallgatásra is. A mágia négy sarokköve (a Boszorkányok piramisa) nem idegen a varjak számára.

Mindenevő és mindent megtud enni, megmutatja, hogyan használj fel mindent a túléléshez. Ha megfigyeled a varjakat a vadonban, dolgozni tudsz a varjú kvintesszenciájával a Szellemvilágban. Itt, a varjú bölcsessége ajánlkozik egy megismerhető üzenetformában, de összekötő tapasztalat felbecsülhetetlen. Felfedezheted az összes birodalmat, beléphetsz az időtlenség világába.

Igen, a varjú minden hírvivő kivonata. Néhány régebbi babona szerint a varjú látogatása és hívása előjele a közelgő halálnak, de ez valószínűleg az ősi mítoszok sorozatának eredménye. Ahogy a varjú fehérből feketévé változott a régi történetekben, megismerte a valóságok minden oldalát. Múltban, jelenben és jövőben a varjat mágikus és misztikus madárnak tekintik. Rokonaikhoz, a hollókhoz hasonlóan, a varjú színe emlékeztet, hogy semmi sem csak fekete vagy csak fehér. A fekete szint a teremtéssel is összekötik. Az anyag, melyben minden megszületik. A tiszta lappangó vár a gondolat szikrájára. A varjútotemmel megtanuljuk megismerni önmagunkat és harmóniába, egyensúlyba hozni világunkat, szabadon ereszthetjük végtelen kreativitásunkat. A varjú gyógyszere gyakran hozza a halál és az újjászületés aspektusait. A varjú a sors toteme.

Források

Alfred Brehm - Az állatok világa
Animal-Speak (The Spiritual & Magical Powers of Creatures Great & Small) - By Ted Andrews
European Myth & Legend - By Mike Dixon-Kennedy
Oxford Dictionary of World Mythology - By Arthur Cotterall
Microsoft Encarta CD 2006 Š 1993-2005 Microsoft Corporation
http://en.wikipedia.org/wiki/Carrion_Crow
http://www.ravenfamily.org/sam/index.html