A puma

A nagymacskák utolsó nemzetségét alkotják az amerikai pumák. Főbb jellemvonásaik: felnőtt korban egyszínű (fiatalon foltozott) szőrruha, rövid, kerekded koponya, az összes nagymacskák közt legzömökebb fogazat, a kismacskákéval egyező felépítésű, teljesen elcsontosodott nyelvcsonti ív. A pumák törzsfejlődésük tekintetében általában igen magas fokon állnak, bár bizonyos jellemvonásuk, mint a csontos nyelvcsonti ív – mely a törzsfejlődés folyamán a nagymacskáknál elporcosodik – és a rövid, gömbölyű koponya, határozottan egy bizonyos, primitívebb fokon való veszteglést (epistasia) árul el. A pumáknak nem kevesebb, mint egy tucat alakját ismerjük Észak-, Közép- és Dél-Amerikából. Ezeken kívül Argentínából két kihalt faját is ismerjük a jégkorszakbeli üledékekből. Alapszíne vöröses sötétszürke, legsötétebb a háton, mert itt a szőrök hegyükön feketék; hasaalja vöröses fehér, a lábak belső felületén és a mellen világosabb, a torkon és a fül belső felületén fehér, utóbbi kívül fekete, közepén vörhenyesbe hajló. A szem alatt és fölött fehér, előtte feketebarna folt fekszik. A fej szürke, farok vége sötét. Hím és nőstény színezetben nem tér el egymástól; ezzel szemben a fiatalok szőrruhája az öregekétől teljesen elütő színű, amennyiben hosszsorokba rendeződő telt foltokat mutat. A nőstény 3 pár emlőt hord. Tanyahelyét a puma a vidék jellege szerint különböző helyeken üti fel. Fában gazdag vidéken az erdőséget lakja inkább, mint a nyílt síkot; de mégis legszívesebben az erdőszéleken és embermagasságú fűvel benőtt síkvidéket választja lakóhelyül, pedig utóbbiakat kizárólag csak a vadászat kedvéért keresik fel; legalább is, ha az ember itt üldözőbe veszi, rögtön az erdőbe menekül. Csak Buenos-Aires vidékén, ahonnan teljességgel hiányzik az erdő, él a pusztában. Egészen ügyesen rejtőzik el a gaz közt. A folyópartokon és áradás veszélyének kitett vidéken nem szívesen tartózkodik. Mint családja számos tagjának, a pumának sincs tanyahelye, vagy állandó tartózkodási helye. Nappal a fák lombja közt, a bozótban, vagy a magas fűben alszik; este és éjjel vadászik. Kóborlásai közben sokszor egy éj leforgása alatt több órányi utat tesz meg, úgyhogy a vadász ritkán akad rá valamely azon az éjjelen elejtett zsákmánya közelében. A puma minden mozdulata könnyed és mégis erőteljes: azt mondják, hogy 6 méteres, sőt még ennél is nagyobb ugrásokra képes. Szeme nagy és nyugodt, tekintetében semmi vadság. Éjjel és szürkületkor jobban lát, mint fényes nappal; bár a napfény sem vakítja túlságosan. Szaglása gyenge, hallása ellenben igen jó. Csak végveszélyben bátor; egyéb körülmények közt az ember vagy a kutyák elől mindig meghátrál. Ezzel szemben Suriname-ban mégis jobban félnek tőle, mint a jaguártól. Ha az éhség gyötri, Hensel szerint néha tényleg rátámad az emberre is, de ezt csak végső elkeseredésében teszi; rendes viszonyok közt az apróbb vadat tizedeli.

Tápláléka mindenféle apróbb és gyengébb állatból tevődik össze, mint koati, aguti, paka, őz, juh; esetleg borjak vagy csikók, de csak akkor, ha anyjuktól el vannak különítve. De még a fürge majmok és gyorslábú nanduk sem érezhetik magukat biztonságban, mert éppoly ügyes a fa ágai közt, mint a pampák végtelen síkján.

Totemállat

A puma totemállat többnyire a környezetünk megfigyelésére mutat. Nyugodtnak kell lennünk és türelmesnek, mert ez az időszak ezt igényli. A puma totemállattal rendelkezők szeretik figyelni a többieket, hogy jobban megértsék őket, a körülöttük lévő világot. A puma rámutat, hogy reagáljunk gyorsan a lehetőségekre, mert azok hamar elrepülnek. Ám a totem arra is utal, hogy ne maradjunk sokáig egy helyben. Toporogva csak elszalasztjuk az életet, de nem kell felelőtlenül minden átgondolás nélkül változtatni, hisz a változás közben veszély is fenyegethet. A puma védi a határait, megjelöli azokat. Nekünk is tudnunk kell, hogy mire vagyunk képesek, meddig ér el a kezünk, s ne nyújtózkodjunk annál tovább. Mutasd meg a körülötted élőknek, hogy meddig jöhetnek, hisz az emberek hajlamosak mindenbe beleszólni, kéretlenül is. Nem feltétlenül csak a mi határainkat jelentheti ám a puma. Lehet, valakit körülöttünk elnyomnak, nem hagynak neki helyet. A puma vezetésre termett, s kiváló őrző. A puma erőt és nemességet biztosít, türelemre és csendre tanít, ám hajt a döntések felé is, azok felé, amin már rég változtatnunk kéne. Cselekvésre ösztökél. A totemállattal rendelkezőnek birtokában van az erő a vezetésre, védelemre és változtatáshoz, ám gyakorta nem ismerik fel. Ezért is fontos a totemet követni úgy, hogy közben ne is veszítsük el önmagunkat.