A béka

Kép forrása: sxc.hu - jarnott94
Aki figyelmesen megnézte valamelyik békát, annak már van képe az osztály első rendjének valamennyi tagjáról. Azok a különbségek, melyek a rend egyes tagjainak a testalkotásában megnyilvánulnak, nem jelentéktelenek vagy aprólékosak ugyan, de mégsem olyan tetemesek, hogy valamely békát össze lehessen téveszteni valamely más kétéltűvel. Zömök, farkatlan törzs, amely elül a laposra nyomott, széles, az arcorr táján kihegyesedett vagy lekerekített fej úgy ül, hogy a nyak meg sem különböztethető, négy jól fejlett végtag és a sima, durva vagy szemölcsös, azonban mindig csupasz bőr a külső ismertető jelei valamennyi idetartozó állatnak. Szemeik rendesen aránylag nagyok, nagyon mozgékonyak, vagyis üregeikbe messze visszahúzhatók, többnyire élénk kifejezésűek. Az orr hegyén található orrlyukaik külön billentyűkkel többnyire elzárhatók. Fülnyílásaik nagyok, dobhártyájuk többnyire a felszínen fekszik, de azért elég sok fajé el van rejtve a bőr és az izmok alá. A végtagok nemek és fajok szerint különböző alkotásúak, különösen, ami az elülsőknek a hátulsókhoz viszonyított hosszúságát, valamint az ujjak számát, hosszát és alkatát, nemkülönben ezeknek egymással való összeköttetését illeti. Ebből érthető, hogy egyes békák, különösen a szűkszájúak közé tartozók, csak lassan másznak, mások nagyon fürgén futnak, nagyobb részük azonban ugrándozva változtatja a helyét. Hasonlóképpen nagy különbségek vannak a bőr simasága, erőssége és nyálkát vagy mérget elválasztó mirigyei tekintetében is.

Sok faj a színét változtatni tudja. Meg lehet figyelni, hogy színruhájuk bizonyos fokig, nem ritkán pedig teljesen alkalmazkodik a környezethez, és megfigyelhető az is, hogy izgalmi állapotukat gyakran színezetük is elárulja, azonban mindmáig nincs eldöntve, hogy mindez akaratuktól függően vagy függetlenül megy-e végbe? A kérdés eldöntése annál nehezebb, mert ugyanabba a fajtába tartozó békák látszólag teljesen azonos körülmények között is különböző színűek lehetnek, ellenben egyformák különböző viszonyok között.

Mivel a bőrt az alatta fekvő izmokkal összekötő szövet a békákban rendesen hiányzik, azért a bőr csak nagyon lazán fekszik rajta a testen s ahhoz csak egyes pontokon van hozzáerősítve.

Észak-Amerikában különösen nagyszámban élnek a valódi és a levelibékák, ellenben gyengébben vannak képviselve a varangyok és az ásóbékák. Délről néhány szűkszájú békafaj és Cystignathida is behatol a szóban lévő területre.

Az afrikai régióban két varangynemzetségen és egyetlen Cystignathidán (Heleophryne) kívül csupa merevmellű béka él, valamint két különös, nyelvetlen nemzetség (Xenopus és Hymenochirus). A valódi békák nemzetsége közül 17 jellemző Afrikára, köztük a fajokban rendkívül gazdag Rappia-nemzetség, melynek fajai a valódi békák szervezetével a leveli békák életmódját egyesítik. Ugyancsak nagyszámban élnek itt a Rana-nemzetség fajai is. A madagaszkári alrégió különösen nevezetes azért, mert benne afrikai és indiai fajok keverednek.

India békafaunájának az afrikaival való sok kapcsolata félreismerhetetlen, ellenben Ausztráliáéval való megegyezése, amellyel pedig a Molukki-szigeteken keresztül földrajzilag is összefügg, nagyon csekély. A merevmellű békákat fajaik és nemeik száma tekintetében felülmúlják a vízi békák és a szűkszájúak, a varangyok száma erősen megcsappan, az ásó- és leveli békák pedig majdnem teljesen háttérbe szorulnak. Európai bevándorlónak tekintendő a zöldvarangy, amely elterjedt egészen India északi részéig.

A földnek békákban leggazdagabb része a tropikus Amerika, itt él az ismert fajok négykilencede. A Cystignathidák és levelibékák annyira túlnyomóak itten, hogy azok alkotják az egész kétéltű-faunának a felét; nagy azonkívül a varangyok és a szűkszájú békák száma is, ellenben a valódi békáké aránylag kicsiny, a Pipa-félék pedig sajátos állatai Dél-Amerikának. Közös vonása e területnek az ausztráliaival a mozgómellű békák feltűnően nagy túlsúlya a merevmellűekkel szemben.

Az ausztráliai régió uralkodó békái szintén a Cystignathidák, a varangyok és a levelibékák, az ausztro-maláji alrégióban pedig a mintegy 20 Ranida és a szűkszájúak meglepően nagy száma (mintegy 40 faj), valamint 2 varangy indiai, 30-nál több levelibéka viszont ausztráliai rokonságra utal.

Mind a hat régióban el vannak terjedve Boulenger szerint a varangyok és a valódi békák, ötben a levelibékák és a szűkszájúak, négyben az ásóbékák és a Cystignathidák, kettőben a korongnyelvűek és egyben-egyben a Pipák és a karmosbékák.

Tehát a békák, a sarki területeket kivéve, az egész földön megtalálhatók, nem hiányzanak egyetlen földrészen sem, éppoly kevéssé valamely szélességi vagy magassági övben s az egyenlítői országokban érik el legnagyobb fejlettségüket. Meghatározott területhez kevésbé vannak hozzákötve, mint a többi kétéltűek, mivel szervezetük megengedi a szabad mozgást. Igen kevés fajuk, köztük a nyelvetlenek, élnek állandóan a vízben, ahol életük elejét töltötték; a legtöbb, ha korlátozott területen is, de mégis ide-oda kóborol, föltéve, hogy a rájuk nézve annyira nélkülözhetetlen vízhez hozzá tudnak jutni. Tartózkodási helyük annyira változó, amennyire csak változó lehet valamely kétéltűé. Élnek békák vizek partján, réteken, szántóföldeken, bokrokon, fákon, tanyáznak lyukakban, kövek alatt, szóval mindenütt, ahol megfelelő búvóhelyet és főképpen rovartáplálékot találnak. Azonban nyári életük lényegesen eltér téli viselkedésüktől, akár a hideg, akár a szárazság annak az indító oka. Nálunk sok faj, különösen pedig azoknak a hímjei télire visszavonulnak a vizek iszapjába és ott halálszerű álomban élik át a hideget. Délen a nagy szárazság szintén arra kényszeríti őket, hogy búvóhelyeket keressenek. Itt azonban nemcsak a földben telelnek át tekintélyes mélységben, ahova lehúzódtak addig, amíg az puha volt, hanem miként a mi iszapban telelő békáink nőstényei és fiataljai, lyukakban, kövek alatt, fák üregeiben, szélesebb résekben és fák kérge alatt húzzák meg magukat. E kényszerű pihenés idején azokból a tápanyagokból élnek, amelyek főképpen a májukban halmozódnak fel.

A tavasz beálltával hirtelenül oly nagy tömegekben jelenhetnek meg, hogy a tudatlanok hiedelme szerint az esővel együtt az égből hullottak alá. Valamennyi vízben élő béka lényének alapvonását a társas élet szeretete alkotja; de azért sohasem alkotnak olyan szoros társaságokat, mint a magasabb rendű gerincesek s mindegyik éli a maga világát, függetlenül a többitől. A fákon élő vagy az ide-oda kóborló békák tulajdonképpen csak a nász idejében társulnak és ha ezenkívül is nagyobb számban gyülekeznek össze valahol, az csak azért van, mert az az illető terület különösen kedvező létfeltételeket nyújt nekik. Legkedvesebb táplálékuk a rovarok, férgek, csigák. A legnagyobb fajok eléggé merészek megtámadni nemcsak a halakat, gőtéket, gyíkokat és kisebb kígyókat, hanem még apró madarakat és emlősöket is. Egy, a Salamon-szigeteken előforduló nagy béka (Rana guppyi), melynek hímje 10, nősténye pedig 21 cm hosszú, kizárólag nagy rákokból él. Mint igazi ragadozók valamennyien csak élő és csak maguk fogta zsákmányt fogyasztanak, és attól sem riadnak vissza, hogy a saját fajtabeli fiatalokat vagy rokonaikat pusztítsák. Egyes levelibékák, mint például egy ausztráliai faj (Hyla aurea) Krefft szerint kizárólag más kétéltűekből élnek, egyes dél-amerikai és indiai fajok rendesen szintén apró békákat esznek és a mi nagy vízi békáink és varangyaink sem tesznek kedvező alkalommal másként.

Totemállat

A béka, mint totemállat elsődlegesen az átalakulást jelenti. Hihetetlen átalakuláson megy át a béka, ahogy eléri a kifejlett kort. A béka megérti, hogy mi is az, mikor fájdalmakon megyünk keresztül,  s ahogy keresi a helyét, ugrándozik ide-oda, megláthatjuk azt is, hogy tinédzserek hatalmas segítője. Hisz a társadalomban tinédzserkorban kezdjük el keresni a helyünket.

Számos kultúrában a béka a termékenységgel is kapcsolatos. Számos utódot hagy hátra egy béka, így könnyedén megláthatjuk, miért is a bőség jelképe.

Az egyiptomiaknál Heqet (vagy Heket, Hegit, Heqat, stb.), a békafejű istennő az élet és a termékenység szimbóluma., aki bőséget hoz a földre.  Kultusza a korai dinasztiákban kezdődött. A történetek szerint Rá lánya volt, s Shu felesége (akinek első felesége Tefnut volt). Később, mint termékenység istennő, kapcsolatba került a Nílus áradásával, a kukorica címerezésével, s a gyermekáldás utolsó szakaszaival. Ebben a megfelelésében úgy nevezték, mint "Ő aki sietteti a születést." Néhányan azt is állítják, hogy  a bábákat Heqet szolgáinak nevezték. A nők gyakran viseltek amulettet a nyakukban szülés alatt, melyen Heqet békaként egy lótuszon ülve jelent meg. Ozirisz és Ízisz legendájában Heqet volt az, aki életet lehelt Hórusz új testébe születéskor.

A kelta világban a béka megbecsült úr volt a földön, s a kelták úgy gondolták, hogy gyógyító erővel is bír, mert a vízzel és a tisztító esővel áll kapcsolatban. Több nyugati és európai nézet szerint az újjászületés és a fejlődés szimbóluma is.

Kínában a béka a jin energia emblémája, s jó szerencsét is jelent. A feng shui szerint is a keleti ablakhoz érdemes egy béka képet kitenni, hogy elősegítsük a születést és/vagy a boldog családi életet.

A békát a holtak és az élők kapcsának is tartják. Egy régi ázsiai szokás szerint egy jáde békát tettek az elhunyt szájába, hogy biztosítsák biztonságos átkelését a szellemvilágba. Ez a szokás arra volt jó, hogy az elhunytak még tisztábban beszélhessenek azokhoz a szeretteikhez, akik még élnek.

A béka ugyancsak jó szerencse szimbóluma Japánban, főleg az utazóknak. Képek és talizmánok segítették az úton lévőket, hogy biztonságban érkezzenek meg (főleg vizeken). Japánban a béka szó (kaeru) használatos a visszatérés szóra is.

Béka amuletteket a pénztárcába is szokták rakni, hogy ne veszítsék el a pénzüket.

A hinduk kicsit nagyobb nézőpontban gondolkoztak, s úgy hitték a béka a küldte a világot az űrbe, s a békát még a sötétség jelöléseként is használják.

Béka totemállattal meg kell tanulnunk elengedni a fájdalmat. Tisztulást hoz, s változást. A béka megérti, hogy milyen nehéz a negatív energiák árnyékában élni, milyen nehéz a változás előtti pillanat.

A béka azt is jelenti, hogy az érzelmeiddel is kapcsolatba kell lépned. A béka totemállattal rendelkező emberek képesek támogatást és energiát adni, illetve ez is az egyik feladatuk. Megtisztítani a környezetüket a rossztól és változást hozni. Kezdetben önmagukban, majd később másokban is. Gyógyítás  és új esélyek.

Általánosságban tehát a béka jelentései: Szerencse, megtisztítás, újjászületés, megújulás, termékenység, gyógyítás, átalakulás, folyamatok, álmodás, esély, köztes idők.

Források:
Alfred Brehm: Az állatok világa, Kossuth Könyvkiadó, 1995.