Natura‎ > ‎Növények‎ > ‎

Seprőzanót

A seprőzanótot (Cytisus scoparius v. Sarothamnus scoparius) az ősök nagyra becsülték régen. A seprőzanót szimbolizálja a tisztulást, védelmet és a termékenységet. Jelképezi még az erő megszilárdítását, a varázspálcák, botok, amelyek seprőzanótból készültek a hatalom jelképei. A közönséges seprőzanótot Angliában seprűnek hívják, vagy ismertebb népi nevén "Skót seprű".

A seprű sűrűn növő bokros növény, őshonos Angliában, mérsékelt európai régiókban és Észak-Ázsiában. Nagy számban megtalálhatóak homokos partokon és hangáson, ahol általában vadon nőnek. Amerika homokos földjein burjánzásának köszönhetően, a seprőzanót B osztályt kapott, kártékony gyom a törvény alatt és kontroll alá vonták Washingtonban, Oregonban, ahol a helyi, megyei és városi gyomirtók mennek és begyűjtik.

A seprőzanót a Leguminosae család tagja, amelyben a bab, borsó, lóhere, bükköny, akác és számos más növény is található. Ezek a növények alakítják át a levegőben lévő nitrogént egy olyan formára, amitől ők növekednek, erősebbé és túlélőbbé téve őket. A seprőzanót bennszülött gyógyászati növény, amit általánosan drognak használtak. A latinizált neve "Scoparius" a latin "scopa" szóból származik, amelynek a jelentése "vesszőseprű", és "Cytisus" amely, azt mondják, az eltorzult neve a görög "Cythnus" szigetének, ahol a seprőzanót hemzsegett.

Fiatal növényként a seprőzanót gyakran 2-től 4 évig fűszerű helyeken nő, amíg nem stabilizál egy gyökérrendszert, és megindul a növekedése 12-30 inchtől, egy év alatt eléri akár a 8 lábat is. Magyarországon különösen a dunántúli sovány talajú erdők szélére telepített és ott is elterjedt, magasra növő, vesszős félcserje. A törzs világoszöld, hosszú, egyenes és karcsú, de szívós és hajlékony. A szár általában levéltelen vagy kevés levelet találunk rajta, a levelek általában április végén jönnek ki, sötétzöldek és hosszúkásak. A levelek többsége az első fagy után leesik.

Virágai sárgák, illatosak, májusban nyílnak. A virágokat hosszúkás maghüvelyek követik. A hüvelyek barnák, majdnem feketék és ha érett akkor számos magot tartalmaz. A magok ovális alakúak és sötétzöldek. A drog szívre és vesére ható anyagokat tartalmaz. Az ipar állít belőle gyógyszerkészítményeket. Tartalmaz alkaloidákat, glikozidát, illóolajat, keserű anyagot és cseranyagot.

Fizikai használat

A seprőzanót egy sokoldalú növény. Út mellé is ültetik díszítésképpen, homokos talajon is beültetik, mielőtt fűvel szórnák be. Akárcsak a tövises rekettye, a seprőzanót is kiváló tengerparti növény. Belföldön a vadállatok eledele, védelmet is nyújt a szél ellen számukra. A zanót kiváló seprűk készítésére, a levelét pedig régen a ruhák színezésére használták. A szálait régen íróeszközként is használták. A kérgét bőrcserzésre használják.

Mítoszok, folklór és történelem

A seprőzanót mindig is a zenével állt kapcsolatban, a dudák és a furulyák zanótból készültek. A mitológiában látjuk is a kapcsolatot a görög isten, Pán (római Faunus) sípján keresztül. A legendában Pán megmérkőzik Apollóval, hogy ki tud a legjobban és legszebben játszani, Pán az ő sípján és Apolló az ő lantján játszik. Pánt nevezik ki győztesnek, amit Apolló sértésnek vesz. Apolló dühében Pánt félig emberré és félig kecskévé varázsolja. A művészetben Pán gyakran szerepel kecskelábakkal, szarvakkal és kecskeszakállal.

A görögöknek Pán volt az erdők, tisztások, nyájak és termékenység istene. A völgyek, barlangok, tölgyek, seprőzanótok és teknősök szentek a számára. Más legendában Pán az olümposzi istenekkel harcolt a titánok ellen, egy hatalmas kagylót használt trombitaként. Pán trombitája olyan hangot adott mint egy tengeri szörny és a titánok elmenekültek. A "pánik" szó is innen származik.

Pán, úgy gondolják Hermész leszármazottja és kultusza Árkádia közepén volt, ahol számos erdőség, völgy és hegy van. A déli alvása után, az erdőben táncolt és a pánsípján játszott. Pán életerős vezetője volt a szatíroknak és nem szeretett mást jobban mint a nimfákat hajkurászni, amitől Dionüszosszal vagy Bacchusszal kapcsolják össze. Pán szimbóluma a fallosz, és a régiek akik megidézték, a termékeny nyájakért és bőséges vadászatért tették. Görögország minden régiójának megvan a maga Pánja, aki számos néven ismert, és aki az egyetemes természetisten, a Szarvas istenné vált.

A néphagyományban a hamelin-i tarka fuvolása egy mágikus dallamot játszott seprőzanót fuvoláján, és kiseperte a patkányokat a városból. A történet 1284-ben kezdődik amikor a tarka fuvolást Hamelin városa felbéreli, hogy elűzze a patkányokat. Mágikus fuvolájával végigjárta az utcákat és a zenéjére minden patkány követte. A fuvolás a Weser folyó partjára vitte őket, ahol a patkányok belefulladtak a folyóba. Noha a város tanácsosa előzőleg egyetértett, hogy fizet a fuvolásnak, később megváltoztatta döntését és nem adott pénzt.

A fuvolás megtorolta a tettet. Más hangnemben játszott és végigment a városon. Ekkor minden gyermek, aki hallotta a dallamot, követte. A fuvolás elvezette a gyerekeket a városból, a hegy lábához, ahol ajtó nyílt a hegyoldalán és a fuvolás a gyerekekkel együtt eltűnt. Eltűnése után a fuvolás és a gyermekek szellemei kísértették Hamelin városát. A seprőzanót mágikus tulajdonságai és zenéje felismerhető a történetből. A mágiában a seprőzanót varázslatokkal, jóslással és a kísértettekkel áll kapcsolatban.

A történelemben mindvégig a seprőzanót szerepelt a címertanban, és már a korai periódusokban Britannia zászlaján. Az Anjouk ötödik grófja Gottfried sisakjára tűzte és a csatában serege erről ismerhette fel. Gottfriedtől és feleségétől, Matildtól, I. Henrik angol király lányától, ered a Plantagenet dinasztia. A régi középkori neve a seprőzanótnak Planta genista; amelyből a Plantagenet ered. I. Richárd nagy pecsétjén is megjelenik a seprőzanót, ez az első címertani megjelenése Angliában.

Néhány történész megkülönbözteti a királyok neveit, mint Plantagenet, néhányuk Gottfried gróf leszármazottainak tekinti, I. Edwardtól kezdve. Plantagenet Richárd vagy Richárd, York harmadik hercege volt az első, aki családnévként használta 1460-ban. A Plantagenet dinasztia Warwick grófja, Edward-dal ért véget, akit 1499-ben végeztek ki. Másik eredete a seprőzanót másik címertani eredete, hogy Anjou egyik hercege megölte testvérét és elragadta birodalmát. Lelkifurdalása miatt elzarándokolt a Szentföldre, hogy vezekeljen. Utazása idején minden éjszaka megostorozta magát egy "genet" vagy "genista" ágakkal, és a növényt, hogy emlékeztesse tettére zászlajára vette.

A címertani használatán kívül, a seprőzanót számos népszerű hagyománnyal kapcsolatos. Néhány helyen a termékenység és a bőség jelképe, számos virága és gyors virágzása miatt. A virága a Whitsuntide fesztivál díszítőeleme, de úgy tartják szerencsétlen másra, alantas célokra használni mikor teljesen kivirágzott.

Gyógyászati használata

A hüvelyesek családjába tartozó, különösen a dunántúli sovány talajú erdők szélére telepített és ott vadon is elterjedt, magasra növő, vesszős félcserje. Virágai sárgák, illatosak, májusban nyílnak. Levelei hármasak, a levélkék hosszúkásak.

A cserje virágos hajtásait (Sarothamni herba) kell gyűjteni. A drog szívre és vesére ható anyagokat tartalmaz. Az ipar állít elő belőle gyógyszerkészítményeket. Tartalmaz alkaloidákat, glikozidát, illóolajat, keserűanyagot és cseranyagot. Régen, a farmerek a zöld hajtásokat jó téli takarmánynak tartották a birkák számára. Virágát a vérrögök kúrálására is használták.

Figyelmeztetés: Olvass utána minden növénynek mielőtt használni akarod.

Mágikus használat

Rituális pálcákat készítenek a növényből, melyet tisztításra és védelemre használnak, és ha kint dolgozunk (a legjobb hely a mágiára) felseprik a talajt, ezzel megtisztítjuk a területet a kéretlen behatásoktól. Hogy szelet támassz, dobj fel egy kis seprűzanótot a levegőbe, miközben megidézed a levegő szellemeit. Hogy lecsendesítsd a szelet, égess némi növényt és temesd el a hamvakat.

Régen a seprőzanótot felakasztották a házban, hogy a gonosz behatásokat kirekesszék, főzetét pedig széthintették, hogy elűzzék a kísérteteket. Kis mennyiségű seprőzanót megivása növeli a szellemi erőket és az éberséget.

Ismert még: Seprőfű, Genista, Ír seprű, Skót seprű. Neme férfias. A Marssal kötik össze. Eleme a levegő. Istensége Pán, Hermész, Apolló és Dionüszosz/Bacchus. Használható: tisztítás, védelem, termékenység, szél, jóslás és minden levegővel kapcsolatos varázslat.