11nap van hátra eddig az eseményig:
Beltane

Natura‎ > ‎Fák‎ > ‎

Fűzfa

Kép forrása: sxc.hu - kirsche222 - Stephanie Berghaeuser
A fűzfa (Salix alba) sok népmesének és mítosznak a szereplője. A botanikai neve, "Salix" a kelta "sal" szóból - közeli -, és a "lis" szóból - jelentése víz - ered. Mert a fűzfa gyorsan nő és mély gyökeret ereszt, gyakran ültetik őket folyók és patakok mellé, hogy megakadályozzák a talajeróziót. Nedves környezetben szerte a világon megtalálni. Ha az éger a "Vizek királya", akkor a fűzfa a "Királynő".

A fa levelét (Salicilis folium) és vesszőinek kérgét (Salicilis cortex) gyűjtjük. A kérget kosárfonó üzemekben célszerű begyűjteni ott, ahol a vesszőket forró vízzel nem kezelik. A forró víz ugyanis sok hatóanyagok von ki a kérgéből. A fűzfakéreg 0,6 % szalicint és más glikozidákat, 5-10% katechin csersavat, gyantát, oxalátot, enzimet stb. tartalmaz. A drogok főzetét belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, hólyaggyulladás és láz ellen isszák; külsőleg pedig fagyott testrészek és aranyeres bántalmak kezelésére szolgál. A fűzfalevél főzetét láz és reumás fájdalmak csillapítására használják.

A fűzfa több mint 300 bokor és fa Saliceae családjába tartozik. Magassága változatos, néhány inchtől a 70-80 lábig (21-24 méter). Néhány a közönséges típusból: Fekete Fűz (Salix nigra) a fekete kérgéről nevezetes. A Kecske Fűz (S. discolor) bokorként nő a folyások partján, bolyhos barkái előrejelzik a tavaszt és később leveleket formálnak. A magas Fehér Fűz (S. alba) megtalálható művelt földeken is. A legmagasabb fűzfa 75 láb (23 méter) egy 20 lábas kerülettel vagy többel (6 méter); hamuszürke és sima levelei vannak amik a fehér külsőt kölcsönöznek neki. A Szomorúfűz (S. babylonica) eredete, úgy hiszik, kínai és gyakran ábrázolják a kínai művészetben. Szépsége teszi a legkedveltebb fává a kertekben és a parkokban, bár gyönyörű, semmi kereskedelmi haszna.

Talán a legalkalmasabb a kereskedelemre a fűzfák egyik alfaja az Osierek. Az osierek magukba foglalják a Közönséges Osiert avagy a Kosár Fűzet (S. viminalis) és a Lila Fűzet (S. purpurea). Ágai hajlékonyak ezért Európa szerte használják kosárfonásra. A fűzfa fája fehér, könnyed, de strapabíró és elasztikus is, és nem hasad szét, ha kemény igénybe vételnek van kitéve. Használják még kéziszerszámokhoz, hajótartályokhoz, baseball és krikett játékok ütőihez, és mivel viszonylag tűzálló, a vasutak raktáraiban is felhasználják fékezőblokkokhoz.

A Fehér Fűzfa kérge vastag, bütykös, durva és barázdált, a színe zöldesbarna. A levelei hosszúak és keskenyek, ezek a Fehér Fűznél két fajta színnel rendelkeznek. Felül zöldes-szürkék, alul csont-fehérek. Ez könnyen felismerhetővé teszi. A fűzfa virágai és levelei májusban nőnek, néha együtt, néha szeparáltan, virága levél után. Hím és nőnemű virágok nőnek elkülönítve, várnak a szélre és a rovarokra a beporzáshoz. A hím virágok, a barkák miatt a legszebbek.

Folklór és Mítoszok:

A fűzfa mítoszaiban igen gazdagok vagyunk, sok kapcsolódási pontja van az istenekhez és istennőkhöz. Például: Proszerpina, Orpheusz, Hekaté, Kirké, Belenusz, Artemisz és Merkúr. Egy a fő tulajdonságai közül a termékenység, az ágai és levelei miatt a kígyóval is összekapcsolják; kígyó Proszerpina szent állata. Athénban Aszklépiusz papjai fűzfát tettek az terméketlen nő ágyába, úgy hitték ez előcsalogatja a misztikus kígyót az Alvilágból és meggyógyítja, a kapcsolat fallikus szimbólum. Habár később a fűzfa a kígyók elleni védelemre szolgált. Aszklépiusz maga kígyóval tekerte körül a karját, és hitte, hogy ezzel megkapja a kígyó erejét. Az Artemiszhez intézett ősi spártai termékenység rítus demonstrálta a termékenység és a fűzfa kapcsolatát.

A fűzfát a költőknek is szenteltek, a hangért amit a szél ad a fűzfa ágai közt, mert erős befolyással van az elmére, inspiráló. Orpheusz, a görögök legtiszteltebb költője úgy mondják, hogy az ékesszólás és a kommunikáció ajándékát a fűzfától szerezte, amikor az ágakkal átvágott az Alvilágon. Tehetségének köszönhetően Apolló bemutatta a lantot és meghívta, hogy zenéljen a Múzsák segítségével. Azt is mondják, hogy nemcsak a vadakat bűvölte el a zenéje, hanem a fákat és az Olimposz szikláit is. Halála után Apolló és a Múzsák segítségével, Zeusz Orpheusz lantját a csillagok közé helyezte.

És ott van a fűzfa sötét oldala is, összekapcsolják a halállal és a fájdalommal. A görög varázslónőnek, Kirkének, azt mondják volt egy folyóparti temetője, teleplántálva fűzfákkal, Hekaténak szentelve és a holdmágiának. Itt férfi tetemek cserzetlen marhabőrben a fák tetejére voltak rakva, kitéve az elemeknek és a madaraknak, hogy egyenek belőle. Itt a fűzfa koporsóként szolgált az elhunytaknak és a fiatal fákat a sírjukra ültették. A régi folklórban ajánlják, hogy ültessünk fiatal fűzet és figyeljük növekedését, később pedig segíteni fog a lelkünk áthaladásában. Az ősi kelták hitték, hogy a holtak lelke a fával együtt nő és megőrzi az eltávozottat. Egész Britannia területén, sok temetőben, főleg a folyók, tavak, mocsarak mellett, gyakran találni sorokban fűzfákat, amik a lelkeket védik azon a helyen.

A fűzfák kapcsolata a vizekkel egyenesen összekapcsolja a Holdistennővel, aki igen nagy tiszteletnek örvend a mai boszorkányok és pogányok körében. Egy régi hagyomány szerint a fűzfát még manapság is ünneplik a romániai cigányok. Ez Zöld György (Green George) fesztiválja április 23.-án. Egy férfi fűzfa vázat visel, bemutatva Zöld György figuráját, aki növényekbe és levelekbe volt öltözve. A fűzfa kapcsolatban áll a vízzel, ami megtermékenyíti a földet és zöldbe borítja a mezőket. A fesztivál előestéjén hatalmas a készülődés: Egy fiatal fűzfát kivágnak és újra felállítanak a fesztivál helyén, és girlandokkal díszítik. Ezen az éjszakán minden terhes nő összegyűlik a fa körül és ruhákat tesznek alá. Hitük szerint, ha egy levél esik a ruhára az éjszaka alatt, a tulajdonosa könnyen fog szülni, amit a Fűzfák Istennője segít.

23.-a hajnalán Zöld György feltűnik teljes pompájában, és elviszi a fát a kivágási helyéhez, majd bedobja. Ezzel felkelti a jóakaratú vízszellemeket. Majd a fűzfa tele vízzel igazán termékeny lesz, a vízszellemek megáldják a jószágokat. Később a fát a fesztivál helyén újra felállítják. Ünneplés, ivászat kezdődik, megköszönik a fának és vízszellemeknek a segítséget.

Mágikus felhasználás:

A fűzfa kérgét fájdalomenyhítőként használták az ősi időkben. A Fehér Fűz (Salix alba) tartalmaz szalicint, ami a testben szalicilik savvá válik a testben. A szalicilik sav közeli kapcsolatban áll az aszpirinnel, ami felcserélte a fűzfa közkedvelt használatát. A fűzfa kérge csökkenti a lázat és enyhíti a reumás fájdalmakat. Tinktúrája a fogíny- és mandulagyulladásra jó, izzadó lábnak pedig kiváló lábfürdő. A kérget tavasszal kell begyűjteni, vigyázva, nehogy megsértsük a fát, mert meghal. A tinktúrát 3 teáskanál (15ml) kéreggel kell elkészíteni egy pohár hideg vízben 2-5 órán keresztül áztatva. Szűrjük le, majd egy boros üvegnyit fogyasszunk el belőle naponta, egy nagy kortyot hörpintve belőle. Ezután a kérget ki lehet szárítani, porrá törni, majd légmentesen záródó üvegben tároljuk.

A Fekete Fűz (Salix nigra) fekete kérge az ellentéte a Fehér Fűz világos zöldjének. A tulajdonságok többnyire ugyanazok, de régen izgatószerként és szexuális nyugtatóként is használták. A Kecske Fűzfa és a Sárgásfakó Fűzfa (Salix caprea) ugyanolyan módon használható, mint a Fehér Fűz, de a Sárgásfakó kérgének főzete javasolt az emésztési zavarokra, szamárköhögésre és hurutra. Fertőtlenítőként is kiváló.

Régen a fűfa szalagjait a megkötő varázslatoknál és szent tárgyakkal együtt használták. A népszerű boszorkányseprű hagyományosan kőris nyéllel, nyírfa seprűkkel készítették, amit fűzfával kötöttek össze. A fűz egy a legjobb vízjósló fákból, a mogyoróval és a nyírfával együtt. Talán a legáltalánosabb mágikus használata a fűznek a varázspálca készítés, a fűzfa minden tulajdonságát természetesen tartalmazza, de a különleges használatokhoz neked kell feltöltened, képessé tenned. Használj egy friss fűzfavágást a fáról megfelelő tisztelettel és rituáléval, vagy használj egy olyan darabot, ami nemrég esett le. Le kell hámozni róla a kérget, majd rúna szimbólumokkal díszíteni azonosulva a sajátos használattal. Könnyebb a friss fát vágni és utána kiszárítani, kis ágak hamar kiszáradnak a házban, de a legjobb ha a nagyobb darabokat a külső épületben, a sufniban vagy a sövény alatt szárítjuk ki, lassabb de jobb. Ha kiszáradt több réteg méhviasszal polírozhatjuk a fát, vagy hagyjuk meg úgy, ahogy van.

A fűzfa varázspálcát, ha használjuk annak a megérzéshez, álmokhoz, jósláshoz, víziókhoz és a költői inspirált írásokhoz vagy képekhez kell hogy kapcsolata legyen. Használhatjuk még az érzelmi érzéketlenség vagy az érzelmi kicsapongások ellen, vagy ott ahol negatív érzelmekkel kell dolgoznunk. A varázspálcához hasonlóan a talizmánok, amulettek ugyanezen a módon használhatóak. A talizmánok viselhetőek a nyakban vagy brossként, vagy egy erszényben kell magunkhoz közel tartani. Akárcsak a pálcán, a rúnáknak a talizmánon a használatát kell kifejezniük.

A fűzfa mindig úgy ismert, mint az álmok, az inspiráció és az elbájolás fája. Kapcsolatban áll a kelta legendákban a poétákkal és a megigézés, megkötés varázslatokkal. A mély tudatalatti gondolataink álmok által beszélnek hozzánk, tehát ha elvesztetted a kapcsolatot az álmaiddal vagy emelni akarod erejüket, helyezz el egy darab fűzfát a párnád alatt, ha aludni készülsz. Megtalálod álmaid rögvest és élénkebbé, értelmesebbé válnak. A fűzfa szomorú tartása tükrözi a fájdalommal való kapcsolatát. Egy kis darab fűzfát viselve az ember képessé válik a fájdalmának minden szintjének a megélésére, és képes lesz, hogy ezeken a szinteken mozogva önmagát és a belső erejét gyógyítsa.

A fűzfának számos népi neve van: Osier, Macskafűz, Elbájolás fája, Boszorkány Aszpirin, Fehérfűz. Az isteni kapcsolatok: Artemisz, Keresz, Hekaté, Perszephoné, Héra, Merkúr, Belili és Belinus. A neme nőnemű. Az uralkodó bolygója a Hold. Eleme a víz. A fűzfa erőt vonz a védelemhez, divinációhoz, inspirációhoz, gyógyításhoz, termékenységhez, szerelemhez, fájdalomhoz és a halálhoz, és minden olyan dologhoz, ami kapcsolatban áll a vízzel.