Mágia‎ > ‎Asztrálsík‎ > ‎

Asztrálutazás

Aki ezt a cikket olvassa, az már valószínűleg tudja mit is jelent a címe. Azt, hogy hogyan is működik talán még nem. Nos, itt a hogyan lesz megválaszolva, mert nem is olyanoknak írom, akik még azt se tudják mi fán terem. :)

Hadd ne írjam le még egyszer az előkészületeket, inkább olvasd el az alakváltás előtti részeket.

Amit még figyelembe kell venni:

Általában azt javasolják, hogy ne indulj el viharos időben vagy elektromos vihar kezdete előtt. Szerintem se vállald a kockázatot. Ahogy az alakváltásnál is leírtam, a nyugodt idő a legalkalmasabb. Senki és semmi ne zavarjon. Teljesen mindegy hogy nappal van vagy éjszaka.

Étkezésed legyen könnyű. A magyar konyha remekeit ezúttal –bármilyen finomak is- hagyd ki.

A gondokat bármi is legyen, hagyd hátra, ne gondolkodj rajtuk.

Takarózz be, hogy tested lehetőleg ne hűljön ki az utazásod alatt.

Az utazás

Számos módszer létezik, hogy hogyan is indulj el. Richard Webster a következőket írja, azt hiszem az egyik legjobb módszer amit találni lehet, így ezt osztom meg:

Legyen lélegzetvételed nyugodt, mély, lassú.
Tudatosítsd magadban pihenő fizikai testedet, bárhol van is. Tudatosítsd magadban a szobát és a külső zajokat. Tudatosítsd magadban öntudatodat. Öntudattal bíró énednek könnyednek és lazának kell lennie, bár a várakozás enyhe izgalma is jelen lehet.

Gondolj asztrálutazásod céljára, arra, mennyire fontos neked ez az út. Gyengéden kényszerítsd magad fizikai tested elhagyására. Tudom, nem könnyű. Az elmédnek lazának kell lennie, ugyanakkor nyomást kell gyakorolni akaratodra, hogy magad mögött hagyhasd a tested. Hangoztasd, azért végzed ezt a kísérletet, hogy jobbá tedd az életedet, kitágítsd a lehetőségeidet. Lényegbevágóan fontos neked, hogy elhagyd a tested.

Irányítsd a figyelmedet a homlokodra, és bocsásd el tudatos énedet, aki ezen a ponton lép ki a testedből. Süllyedő, lebegő érzés foghat el közben. Meglehet, rezegni, rázkódni fog az egész tested. Arcod csiklandozhatja valami, mintha könnyű tollal simogatnák. Próbálj meg sodródni az árral, engedd, hogy megtörténjen, csusszanj ki fizikai testedből.

Talán könnyen, simán megy végbe már az első próbálkozáskor. Megeshet azonban, hogy több kísérlet után veszed csak észre, már eltávoztál fizikai testedtől. Az emberek többségén vakrémület vesz erőt abban a pillanatban, amint megérzik a süllyedő, lebegő érzést, és ez gondot jelent, mert azon nyomban túl éberré teszi, majd visszahozza őket a testükbe.

Biztosan tapasztaltál már közvetlenül elalvás előtt egy jellegzetes zuhanó érzést. Ez meglehetősen gyakran fordul elő az emberrel, mégis akkora pánikot okoz, hogy ösztönösen kirántjuk magunkat belőle. Sokan vannak így az említett süllyedéssel is. Pedig amikor úgy érzed, akárhol is feküdtél eddig, hirtelen lemerülsz alá, biztató jelnek kell tekintened. Élvezd a süllyedést, ne küzdj ellene. Sokkal könnyebben indulsz el első asztrálutadra akkor, ha ezt az érzést valamiképp még fokozni is bírod. Természetesen tisztában vagyok vele, könnyebb mondani, mint csinálni.

(...) Elegendő egyszerűen csak rábíznod magad az eseményekre, hagyni, hadd történjenek meg a dolgok. A legkisebb tétovázásod is azonnal visszahúz.

Első utad után ez már nem foglalkoztat többé, mivel olyan izgalmas, szívderítő élményben lesz részed, hogy legszívesebben azonnal megismételnéd. Mint általában, itt is az első lépés a legnehezebb.
Segíteni szokott, ha az ember elcsitítja a gondolatait. Amennyire csak lehet, összpontosíts a lélegzésedre és a távozásra.

Egyeseknek néhány pillanat, másoknak hosszú percek alatt sikerül. Mindegy, mennyi ideig tart. (...)

Első kísérleted kudarca esetén szánj magadra némi időt másnap, és kezdd újra. Illeszd be napirendedbe, gyakorold mindennap, amíg - hirtelen, amikor a legkevésbé sem számítasz rá - otthagyod végre a tested.
Tegyük fel, sikerrel jártál, fizikai éned fölött szálldosol. Nézz le rá, lásd, milyen nyugodtnak, békésnek tűnik. Gondolatban kívánd azt, hogy a szoba kiszemelt sarkában vagy. Meg sem formáltad még a gondolatot, máris ott lebegsz.

Érintsd meg a falat, érzékelheted, kemény-e vagy puha. Ez attól függ, milyen szilárd asztrális hasonmást teremtettél magadnak. Ám ne aggályoskodj emiatt. Csak kísérletezz! Egyik kezeddel érintsd meg különböző testrészeidet. Asztrálállapotodhoz képest egészen tömörnek tűnnek majd.

Járd körbe a szobát saroktól sarokig, figyeld meg, hogyan közlekedsz közöttük pillanatok alatt a gondolat segítségével.

Végül képzeld lelki szemeid elé, amint visszatérsz fizikai testedbe, és a következő másodpercben ott találod magad. Néha sima, finom a visszatérés, máskor durva, heves. Leginkább az ejtőernyősök földet éréséhez hasonlíthatnám. Még a legsimább leszállásból sem hiányzik az ütközés élménye.

Erre azonban nem kerül sor nálad, hiszen első asztrálutazásodnál nem hagyod el a szobádat. Általában az a szabály, minél távolabb kerülsz a testedtől, annál nagyobb lesz az ütközés, ha visszatérsz.

A lehetőségekhez képest igyekszem elkerülni a fájdalmas visszatérést, tehát elõször abba a szobába vezérlem magam, ahol a testem fekszik, és csak ezután rendelem hús-vér testembe asztrális énem. Néha ez megvalósíthatatlan, gyakran jóval azelőtt a testedben találod magad, mielőtt egyáltalán a szándékodban állt volna a hazatérés.

Amint visszatértél, feküdj teljes nyugalomban egy-két percig. Különösen abban az esetben fontos ez, ha keményre sikerült a megérkezés.

Tudatosítsd magadban a környezetedet, a felfedezéseidet. Számolj öttől egyig, nyisd ki a szemed, nyújtózkodj.

(...)

Sikeres utazás után nyilván a lehető leghamarabb megismételnéd az élményt. Megbántad, hogy a szobád falain belül maradtál ahelyett, hogy felfedezted volna a hatalmas, gyönyörű világot a falakon kívül. Nem hagy nyugton a siker, most már tudni szeretnéd, képes vagy-e rá megint.

Várj huszonnégy órát a következő kísérletig. Az asztrálutazás pszichikus energiát fogyaszt, a huszonnégy órás pihenő elegendő lesz a feltöltődésre. Később, ha hozzászoktál már az asztrálutazáshoz, naponta többször is elhagyhatod a tested, az egyik kaland követheti a másikat. Az első néhány alkalommal azonban engedd, hadd épüljön fel tested-lelked a két utazás között.

A haladó utazás

Ha már eltelt egy kis idő az első alkalom óta, akkor indulhatsz a következőre. Ugyanazok az előkészületek.

Képzeld el, ahogy lassan elmerülsz. Majd lassan felemelkedsz a testedtől. Ekkor képzeld el, hogy felállsz. Menj a szobádban pár kört. Nézd meg magad jól, hogy mit viselsz, ha nem tetszik csak gondolattal meg változtathatod a ruhát.

Most megláthatod a vékony ezüst szálat, amely a fizikai testedet az asztráltesteddel köti össze. Más-más helyen kötheti össze a két testet, nem kell miatta aggódni, ha neked nem a homlokodból ered a szál.

Ha mindent jól megnéztél, menj ki a házból. Akár ablakok, akár ajtón. Az asztráltested szilárdságától is függ, hogy a falon át tudsz-e menni.

Utazásod különböző sebességen történhet. Sétálhatsz, vagy sebesen száguldhatsz, illetve egy szempillantás alatt távoli helyekre is eljuthatsz.

Képzeld el a helyet ahová menni akarsz. Azonnal oda is érsz. Néz körül, nézd meg jól a tárgyakat, helyeket. Ha végeztél, gondolj újra a fizikai testedre, a szobára ahol hagytad. Ekkor odateremsz. Most gondolj arra, hogy a testedben vagy újra. Számolj lassan vissza és nyisd ki a szemed.

Egyesek képesek könnyebb tárgyakat is magukkal vinni az asztrálutazásaik során, esetleg kipróbálhatod te is.

Könnyebb olyan helyre jutni, amit már ismersz. Esetleg nézegess fényképeket róla.

Források:
Richard Webster: Asztrálutazás, Édesvíz Kiadó, Budapest, 2001.