Almárium‎ > ‎Ösvények‎ > ‎

Isaac Bonewits


(1949-2010)

Isaac Bonewits egyike a pogány mozgalom legbefolyásosabb és legszínesebb figuráinak. Pogány, pap, író, tudós, bárd, aktivista, vezető a jelenlegi pogányságban. Isaac életét a druidizmus felélesztésének szentelte, védte az anyatermészetet és minden gyermekét.

Philip Emmons Isaac Bonewits 1949. október elsején született Royal Oak-ban, Michigan államban. Az öt gyerek közül ő volt a negyedik (3 lány 2 fiú) és kora gyermekkorát Ferndale-ben Detroit külvárosában töltötte. Anya hithű római katolikus volt, ahonnan a vallás értékelés örökölte. Apja presbiterianizmusból katolicizmusra tért át, s fiában egészséges mértékű szkepticizmust ültetett el. 1961-ben a család San Clemente-be Kalifornia államba költözött.

Itt történt, hogy 12 évesen Isaac először kapcsolatba került a mágiával és miszticizmussal. Találkozott egy fiatal kreol hölggyel New Orleansből, aki voodoot gyakorolt. Varázslatainak sikeressége és jóslatainak pontossága lenyűgözte őt; elkezdet érdeklődni az elme hatalma iránt. Megkezdte tanulmányait a mágia és parapszichológia területén belül, ezt kombinálta tudományos fantasztikummal és fantázia könyvekkel, amely gyakran magában foglalt mágikus és pszichikus témákat.

Az iskolában a kilencedik osztály második félévében Isaac úgy döntött, hogy katolikus pap lesz és belépett egy katolikus szemináriumban. Hamar megváltoztatta elképzeléseit és visszatért az állami iskolába, ahogy egy évvel később már végzett is. Ezután egy évet töltött előkészítőben, ahol idegen nyelveket tanult, majd megkezdte tanulmányait a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben, 1966-ban. Ugyanebben az időben intenzíven kutatott és tanult a rituálék felépítése után, könyveket olvasott, templomokba járt figyelni, Isaac megkezdte a mágia gyakorlatát és megtervezte saját rítusait.

Tökéletesen véletlenül Berkeleyben a szobatársa Robert Larsen volt, egy druida, Carleton Főiskola öregdiákja, ahol Észak-Amerika Reformált Druidái (RDNA) megalakultak 1963-ban. Isaacet érdekelni kezdte a druidizmus és Larsen bevezette az RDNA-be. Együtt ligetet alapítottak Berkeleyben, és 1969-ben Isaacet druida pappá szentelték. Nem úgy, mint más RDNA ligetek, a Berkeleyben lévő liget kortárs neopogány vallássá formálódott. A rend növekedett és részévé vált a druidizmus új ágának, amelyet Észak-Amerika Újreformált Druidáinak neveztek.

Berkeley alatt, Isaac 8 hónapot töltött a Sátán Egyházának tagjaként. A kampuszban helyt kaptak azok, akik tanulni akartak. Viccből Isaac egy nap feltűnt és szatirikus előadásokat adott elő, mint az ördög egyik evangélistája. Az előadások sikeresek voltak, s megkérték, hogy párszor adja még elő. Egy hölgy, Anton Szandor LaVeyt képviselve elment hozzá. Isaac járni kezdett az egyház találkozóira és fejlesztett néhány rítusukon, de nem sokkal később távozott, miután konfliktusba került LaVey-el. Rájött arra is, hogy a Sátán Egyházának tagjai főleg középosztálybeli konzervatívok, akik inkább „jobboldaliak és rasszisták”, mint hogy sátánisták legyenek, és ez nem volt számára megfelelő.

Az egyetem évei alatt, a Berkeley csoportfejlesztő programja segített Isaacnek, hogy létrehozza a saját kurzusát. 1970-ben lediplomázott első emberként és a mai napig utolsóként a Mágia és Thaumaturgia diplomáját szerezte meg. A nyilvánosság a diplomájával kapcsolatban annyira zavarba hozta az egyetem vezetőit, hogy a mágia, boszorkányság és bűbájosságot kitiltották a programok közül. A nyilvánosság könyvszerződést is hozott neki, és 1971-ben Isaac megírta és publikálta első könyvét a mágia, rituálé és pszichikus képességekről, melyet Real Magic-nek, vagyis Valódi/Igazi Mágiának nevezett el. A könyvnek hatalmas sikere lett és 1979-ben, majd 1989-ben újra kiadták.

1973-ban, Isaac találkozott első feleségével, akit Rustynak hívtak. Együtt Minneapolisba költöztek, ahol összeházasodtak. A következő 18 hónapban Isaac szerkesztőként dolgozott Carl Llewellyn Weschcke legnépszerűbb neopogány kiadványánál, a Gnosticánál, addig, míg tudományos megközelítése és hangneme elidegenítette számos olvasójától.

1974-75 alatt Isaac Minneapolisban maradt, ahol megalapított egy druida ligetet, melyet Észak-Amerika Szakadár Druidáinak neveztek el, mely az RDNA leszakadt csoportja volt. Majd később megírta, szerkesztette és kiadta a „Druida Krónikákat”. Ez a reformált druida mozgalom történelem, teológia, rítusok válogatása volt, beleértve azokat is, amelyeket ő készített.

Ugyanezen idő alatt, Isaac megalapította a „Vízöntő Rágalmazás elleni Ligát (AADL)”, egy civil szervezetet, mely a kisebbségi hitrendszereket támogatta, mint pl. a Rózsakereszteseket, Teozófusokat, Pogányokat, Boszorkányokat, Okkultistákat, Asztrológusokat és másokat. Az AADL elnökeként, Isaac nagyon sokat befektetett a saját jövedelméből és munkanélküli segélyéből, hogy támogassa. Az AADL néhány kisebb győzelmet is aratott a bíróságon. Egyike, hogy visszahelyeztette a lakásába a kilakoltatott asztrológust, akit azért dobtak ki, mert egy szomszéd azt mondta a főbérlőjének, hogy az asztrológiai kurzusai csak álcák a „fekete mágia szeánszokhoz”. 1976-ban Isaac elvált feleségétől Rustytól és visszatért Berkeleybe, kevéssel azután, hogy az AADL szétbomlott.

Berkeleyben Isaac újraegyesítette az NRDNA ligetet és megválasztották Arkdruidának. 1978-ban megalapította a Druids Chronicler-t (később Pentalpha Journal), mely egy nemzeti druida kiadó volt, de rákényszerítették, hogy hagyja el a szervezetett, miután a ligetet Berkeleyben még inkább neopogánnyá akarta tenni. Ez vezetett a régi tagok összecsapásához. A Pentalpha Journal később feloszlott.

1979-ben Isaac másodszorra egy Selene nevű hölggyel házasodott össze, de a kapcsolat 1982-ben véget ért. A nyolcvanas évek elején Isaac találkozott Sally Eaton-nel (aki később a harmadik felesége lett), akivel együtt megpróbálták feléleszteni Kaliforniában az Ordo Templi Orientist (lásd Crowley). 1983-ban beavatták az Arany Hajnal Újrareformált Rendjébe. Ugyanebben az évben el is vette Sally Eatont. Sally színésznő volt, aki a hippi boszorkányt játszotta a Broadway Hair musicalében. Együtt New Yorkba költöztek.

Ebben az időben Isaac főleg szabadúszó újságíróként dolgozott. New Yorkban Isaac új karrierbe kezdett a számítógépek terén. Egy számítógépes cégnél helyezkedett el Manhattanben ahol szakíróként dolgozott. Ámbár nem tartott sokáig, hamarosan elhagyta a céget etikai okok miatt. Ekkor önállóan kezdett el dolgozni, mint komputer konzultáns kisebb cégeknek.

1983-ban történt, hogy találkozott Shennain Bell-el, egy pogány baráttal, és megbeszélték egy új pogány druida szervezet ötletét, ami nem kapcsolódik az ősi druidákhoz vagy az RDNA-hez sem. Ez később „Ár nDraiocht Féin” lett ismert (Ír kelta: Mi saját Druidizmusunk”) vagy ADF. Isaac arkdruida lett és Bell a helyettes arkdruida. Velük és mások segítségével, az újonnan alapított ADF az egyik legnagyobb és legsikeresebb neopogány druida szervezet lett Észak-Amerikában. Ámbár az ADF lassabban nőtt, mint Isaac elképzelte.

1986-ban Isaac és Sally elvált és 1987-ben Isaac Nyack-be költözött. Itt találkozott Deborah Lippel, negyedik feleségével. Deborah gardneriánus wicca főpapnő volt és együtt elindítottak egy „Pogány Út” csoportot New Yorkban és New Jerseyben. Költözésük után Isaac folytatta komputer konzultáns munkáját, s miután összeházasodtak 1990-ben, Deborah kisfiúnak adott életet, Arthurnak.

Boldogságuk nem tartott sokáig. Ugyan ebben az évben Isaac legyengült és az Eosinophilia Myalgia Szindróma tüneteit mutatta, amit egy tabletta okozott, ekkoriban több ezer amerikai szedte. 1996. január elsején Isaac visszavonult arkdruida posztjából, de megmaradt életre szóló Arkdruida Emeritus címe (Emeritus latin kifejezés arra, aki visszavonult a hivatalos pozíciójából, de megmarad a címe). Vissza kellett vonulnia komputer konzultánsi munkájából is és a jövedelmére csak írói képességéből számíthatott. Élete és családja kezdett széthullani. 1998-ban különváltak Deborahval.

2003 és 2007 között számos könyvet adott ki és dolgozott otthon.

Nem sokkal később találkozott Phaedra Heymannel, wicca papnővel, akivel 2004. július 23-án kézkötő ceremóniát tartottak. 2007. december hetedikén Isaac és Deborah hivatalosan is különvált, így december 31-én Phaedrával összeházasodtak.

Isaac 2010. augusztus 12-én magyar idő szerint délután kettőkor halt meg. Hosszú ideig küzdött a vastagbélrák egy ritka fajtájával. Phaedra elmondta, hogy barátai és családja körülötte voltak, mikor végleg elaludt.

Isaac igazi pogány volt, szerette a természetet. A régi utakat követte és a régi Isteneket. Kreatív volt és szabadgondolkodó. A nyílt és szabad pogány vallásgyakorlásvolt a célja. Isaac druidaként emlegette magát, de más pogány utat is gyakorolt. Nagyszerű ember volt, akit ha már nincs szerencséd megismerni, legalább a könyvein keresztül megteheted. Nagyszerű humorral és bölcsességgel áldották meg az Istenek.

Isaac mindig kitartott a kritika ellenére is, de észnél volt, hogy mit visz véghez. Gondviselő istenei Dagda Mor és Brigid voltak. Legyen jó kézben náluk, míg tovább nem lép.